Palkovics László Gyöngyösön: Nincs fejlődés befektetés nélkül

Palkovics László a B. Braun gyöngyösi gyárában tartott előadásában elmondta, a megfelelő együttműködés és a hightech iparágak kiszolgálása érdekében határozták el az egyetemek átalakítását, hogy ezzel is a jövő kihívásainak jobban megfelelő intézményekké váljanak, és a gazdasági környezetet is jobban tudják szolgálni. 

Ennek érdekében 2022-re az egyetemek költségvetése több mint két és félszeresére nőtt. Az állam finanszíroz egy 2200 milliárdos egyetemi fejlesztési programot, ami az infrastruktúra- és eszközberuházási igényeiket hivatott biztosítani. A kormány 2019-ben megduplázta az innovációra szánt költségvetést, a kutatásban és az innovációs iparban dolgozók száma 30 ezerről 60 ezerre nőtt, a ráfordítások 800 milli­árd forintra. A közlekedés fejlesztését elsődlegesnek jelölte meg annak érdekében, hogy a termelő gyárak tudjanak megfelelően működni. Kiemelte, a vasúti és közúti fejlesztéseknek folyamatosnak kell lenniük. 

Hozzáfűzte, Észak-Magyarország az utóbbi években látványos fejlődésen ment keresztül, az autópálya-fejlesztések az utóbbi években nagymértékben ide koncentrálódtak, s a vasúti fejlesztések is jelentősek. A Hatvant Füzesabonnyal összekötő vasútvonal fejlesztése elkezdődik, csakúgy, mint a Hatvant Salgótarjánnal összekötő 81-es, illetve elindult a V0-s vasúti projekt, ami azt teszi lehetővé, hogy a vasúti forgalom majd ne Budapesten át tudjon eljutni az egyik országhatártól a másikig, hanem megkerülje a fővárost. 

Az energiaellátási szektor kapcsán Palkovics László kitért arra, hogy jelentős kihívások előtt áll az ország az elektromos autózást illetően, hiszen például az elektromos akkumulátor-rendszerek gyártásához felhasznált energiamennyiség messze meghaladja azt a szintet, ami egy hagyományos gépkocsi előállításához szükséges. Kihívás azért is, mivel a német piac csak olyan termékeket vesz át, amelyek megfelelő környezetvédelmi, vagyis zöld tanúsítvánnyal igazolják, hogy a megújulóenergia-felhasználás az ő elvárásuk szerinti. A Mátrai Erőmű energiaellátó szerepe elhanyagolhatatlan ebben a folyamatban, akár az egri, akár a jászsági vállalatokat nézzük – emelte ki. 

– A lignittüzeléses technológiát ki kell vezetnünk, erre tettünk vállalást 2025 végére. Ezt úgy kell megoldani, hogy az erőmű teljesítménye és az ott dolgozók létszáma közben ne csökkenjen. Reményeink szerint ezt biztonsággal meg tudjuk oldani, így a munkavállalói létszám a jövőben növekedni fog. Ezt az átalakulási folyamatot a kormány közel hatmilliárd forinttal támogatta. Az új technológiák között megjelenik a napelemes, valamint a hidrogénalapú gázturbinás rendszerek is – mondta el ismertetőjében a miniszter. 

Európában jól ismerik a B. Braun termékeit - Horváth László országgyűlési képviselő a gyárlátogatáson felhívta a figyelmet arra, hogy nagyra kell értékelni azt, ahová a cég az elmúlt években eljutott. A gyár közvetlenül 1600, s a beszállítókkal együtt további ezer embernek ad munkát. Jelentős szerepet tölt be Gyöngyös gazdasági életében. A képviselő megköszönte a kormánynak, hogy fontos döntéseket hozott a Mátrai Erőmű sorsáról is.  Horn Péter, a B. Braun hazai cégcsoportjának vezérigazgatója kiemelte, a vállalat tavaly 58 milliárd forint árbevételt ért el, a hazai egészségügyi ipar negyedik legnagyobb gyártója. A szoftverfejlesztői részlegükön 120 munkatársuk dolgozik, termékeiket szerte a világon ismerik, a gyárban készülő évi 70 millió darab egyszer használatos egészségipari termékeket Európa országaiban használják.