Majd' minden ötödik Heves megyei gazdaság igényelt uniós pénzt

A 2020-ban fölvett Agrárcenzusban az igénybe vett európai uniós vidékfejlesztési támogatásokról is kérdezte a gazdálkodókat a Központi Statisztikai Hivatal. Az általuk vizsgált három évben összesen 508 milliárd forint vidékfejlesztési támogatást fizettek ki a gazdáknak. A 2020-ban kiutalt összeg például a mezőgazdaság teljes kibocsátásának 6,7 százalékát, a bruttó hozzáadott értékének pedig a 17 százalékát érte el. A Vidékfejlesztési Program jogcímeire folyósított összeg 2018 és 2020 között az agrár- és vidékfejlesztési kifizetések 26 százalékát jelentette. Tárgyieszköz-beruházásokra 200 milliárd forintot, agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos intézkedésekhez kapcsolódó kifizetésekre 155 milliárd forintot, a Natura 2000 területen gazdálkodók támogatására 33 milliárd forintot, ökológiai gazdálkodás támogatására 29 milliárd forintot, állatjóléti kifizetésekre 25 milliárd forintot utalt az államkincstár. 

A felmérés szerint a 241 ezer gazdaság 18 százaléka, azaz 42 ezer részesült vidékfejlesztési támogatásban az országban. Ezek használták az ország teljes mezőgazdasági területének 70 százalékát, 3,5 millió hektárt, és tartották a teljes állatállomány 72 százalékát. Míg a támogatottak átlagosan 85 hektáron gazdálkodtak és 90 állategységet tartottak, standard termelési értékük pedig 118 ezer euró volt, a kimaradók tizedekkorák sem voltak. 

Minél kisebb volt egy gazdaság, annál kevésbé vett igénybe vidékfejlesztési forrást, az öt hektárnál kisebbeknek a tizede sem pályázott. A támogatott gazdaságokban nagyobb arányban használtak digitális és precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszközöket is, mint a pénzt nem kérőkben. 

Már benyújthatók az egységes agrártámogatási kérelmek - Május 16-ig lehet szankciómentesen benyújtani az egységes agrártámogatási kérelmeket. Idén 43 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímen lehet pénzt igényelni, illetve ezekkel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni. A termelők jelentős körét érintő közvetlen támogatásokon (alaptámogatás, zöldítés) túl a kapcsolódó nemzeti támogatások, valamint a vidékfejlesztési program intézkedései (AKG, erdészeti jogcímek) esetében kell a felületet használni. A beadott kérelmeket pénzlevonás nélkül május 31-ig lehet módosítani, azt követően június 9-ig a módosítással érintett jogcímre megállapítandó támogatási összeg munkanaponkénti egy százalékkal csökken. A kérelem beadásában segítenek a falugazdászok és az agrárkamarai szaktanácsadók, de időpontot kell egyeztetni.  A zöldítésben idén kérhető átmeneti könnyítés, parlagon hagyott földként lehet figyelembe venni olyan területet, amelyet mégis bevetnek élelmiszer- vagy takarmánynövénnyel, esetleg ideiglenes kaszálóként, legelőként hasznosítják. Ezt külön jelezni kell a kérelemben. A Vidékfejlesztési Programban két új jogcímet vezettek be, az egyik az AKG-kifizetés (VP AKG 2021), a másik az Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés (VP ÖKO 2021). 

A vidékfejlesztési támogatásban részesülő gazdaságok aránya Vas, Hajdú, Borsod és Szabolcs megyében volt a legmagasabb, minden ötödik gazdaság érintett volt valamelyik intézkedésben. Heves megye a hatodik helyezett volt, itt a gazdaságok 18,5 százaléka élt a lehetőséggel, ugyanakkor míg Borsodban és Baranyában a mezőgazdasági területek több mint 80 százaléka a támogatott gazdaságokhoz tartozott, Hevesben ez az arány 65 százalékos volt. 

A vidékfejlesztési támogatásban részesülő gazdaságok közül a legtöbben, 21 ezren a mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtott támogatást kaptak, agrár-környezetgazdálkodási, illetve Natura 2000 kompenzációs kifizetésben 12-12 ezren részesültek. Tárgyieszköz-beruházásra 6400, ökológiai gazdálkodásra történő áttérésre, fenntartásra 3400 gazdaság kapott pénzt. Az AKG-be legnagyobb arányban a szőlőket és gyümölcsösöket vonták be, több mint negyven százalékban. Az ökológiai gazdálkodást leginkább a gyepeken vezették be. Támogatást kapott mintegy ezer fiatal gazdálkodó is, jellemzően 24 hektáron, és kilenc állategységgel hoztak létre önálló gazdaságot. 

A Vidékfejlesztési Program támogatta az időjárási kár megelőzésére szolgáló beruházásokat is, így épült ki az agrárkamara országos jégkármérséklő rendszere. Heves megyében a gyümölcsös területek 19 százalékát azok használták, amelyek részesültek ilyen beruházások támogatásából, ez volt a legmagasabb arány a megyék között.