A hevesi termőföldeknél csak a nógrádiak olcsóbbak

Az előző két évit meghaladó ütemben folytatódott 2021-ben a termőföldárak emelkedése. A mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan tizedével haladta meg az egy évvel korábbit. Tavaly 14 százalékkal nagyobb termőföldterületet értékesítettek 72 ezer hektárnyit, írta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisát elemezve a KSH. A termőföldárak és az értékesített terület együttes emelkedése 16 százalékkal magasabb forgalmi értéket eredményezett az egy évvel korábbinál.

Az összes értékesített terület döntő részét, 68 százalékát szántó, további 14 százalékát erdő, 13 százalékát gyep, öt százalékát pedig szőlő és gyümölcsös tette ki. A szántó részesedése az értékesített területeken belül kismértékben csökkent, míg a többi művelési ágé nőtt az előző évhez képest, utóbbiakból 25-33 százalékkal többet adtak el, mint tavalyelőtt.

A szántó átlagára a 2020. évivel megegyező mértékben, 8,8 százalékkal emelkedett, így egy hektár átlagosan 1,9 millió forintba került. Az erdő és a gyep ennek közel duplájával került többe, a többi hasonló mértékben drágult. A szőlő hektárjáért 2,6, egy hektár gyümölcsösért 2,4 millió forintot kellett fizetni. A gyep hektáronkénti átlagára 961 ezer, az erdőé 915 ezer forint volt 2021-ben.

A forgalomnövekedés Heves megyében volt a második legnagyobb mértékű, 46 százalékos. Ennek megfelelően az értékesített terület is nagy volt, ötezer hektár körüli (a legtöbb termőföldet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében forgalmazták, majdnem nyolcezer hektárt), ennek hatvan százaléka szántó volt, 26-27 százaléka pedig szőlő, vagy gyümölcsös. Ugyanakkor megyénkben még mindig alacsonyabb áron lehetett vásárolni, mint az ország más tájain, a hevesi szántók voltak a második legolcsóbbak. Az adás-vételek 700 ezer és 1,63 millió forint között történtek, a legtöbb üzlet 900 ezer és 1,25 millió forint közötti áron történt. A medián ár 1,21 millió forint volt.

A KSH tanulmánya szerint a Mátra-Bükk északi oldalán 720 ezer forint volt a szántók átlagára, de ezek 8,8 aranykoronás földek voltak. A déli lejtőkön 1,2 milliós ár jött ki, átlagban 16,4 aranykoronás földekre. Közép-Hevesben, nagyjából az M3-as autópálya vidékén 1,42 millió forintot kértek az átlagban 24,4 aranykorona értékű földekért. Dél-Hevesben, a Tisza környékén 1,2 milliós árakat regisztráltak, átlagosan 15,4 aranykoronás szántókért. A szántók drágulása 7,7 százalékos volt megyénkben.

A NAV adatai alapján a Takarék Jelzálogbank is készített elemzést, ennek eredményei néhol kisebb, máshol nagyobb eltéréseket mutat a KSH-éhoz képest. Szerintük a legdrágább megye Tolna volt 2,35 millió forinttal, Békés és Hajdú-Bihar nem sokkal maradt el ettől. Nógrád után Heves volt a második legolcsóbb 1,19 millió forinttal.

A járások közül a hajdúszoboszlóiban volt a legmagasabb a szántóföldek fajlagos ára: meghaladta a hárommillió forintot, Mezőkovácsháza és a Hajdúböszörmény környékén átlagban 2,94 millió forintot kellett fizetni egy hektárért. A legolcsóbban a Bélapátfalvai, a Pétervásárai, a Putnoki és az Ózdi járásban cseréltek gazdát a szántóföldek 2021-ben, átlagosan kevesebb mint 700 ezer forintért. Ezeken a területeken viszont sokszor kevés a tranzakció, így erősen ingadozhatnak az árak. Az 1,3 millió forintos árat megyénkből csak a Gyöngyösi és a Hatvani járás érte el, a többi térségben ennél olcsóbban lehetett szántót vásárolni.

A Takarék Termőföldindex szerint a szőlők a Közép-Dunántúlon voltak a legdrágábbak, értékük meghaladta a 3 millió forintot, míg régiónkban csupán 1,66 millió forint volt az átlagár. Gyümölcsöshöz nálunk harmadáron, erdő, gyep esetén kétharmadáron lehetett hozzájutni.