2023.07.30. 14:27
Rabkórházban született nő hagyta sorsára újszülöttjét, sokakat megrázott az ügy Hevesben 20 éve
Az életellenes bűncselekmények közül talán a csecsemőgyilkosság az, amire a legnehezebb magyarázatot adni. Egészen 2003-ig a büntetőjog olyan értelemben privilegizált esetnek tekintette, hogy két-három év börtönnel "megúszhatta" az az anya, aki végzett újszülöttjével. A magyarázat pedig az volt, hogy szüléskor felléphet olyan fokú depresszió, ami beszűkíti a tudatot, így a az anya nem fogja fel tettének súlyát.
Éppen két évtizede, 2003 márciusában Hevesaranyoson, a 22 esztendős B. É. hajnalban az udvaron, nagy hidegben szülte meg fiúgyermekét. A zajokra a villanyt felgyújtó "anyósának" sem merte elmondani, hogy épp akkor szült. Ekkor hozta meg szörnyű döntését: a meztelen újszülöttet az udvari WC mellett rejtette el. Percekkel később ugyan megtalálták és kórházba szállították a csecsemőt, ám a pici kihűlés következtében másnap meghalt.
Azért van jogtörténeti sajátossága ennek a hevesaranyosi esetnek, mert a vádlott 123 órával lépte túl a módosított Büntető törvénykönyv hatályba lépésének dátumát, így vélhetően ő volt az első Magyarországon, akit már a jóval súlyosabb megítélésű cselekményért ítéltek el. Az új Btk. kivette ugyanis a privilegizált esetek – például erős felindulásból, vagy önvédelemből történt elkövetés – sorából az újszülött megölését. Ezzel a változással rögtön együtt járt az is, hogy 14. életévet be nem töltött személy sérelmére való elkövetés miatt minősített esetté lett a csecsemőgyilkosság, amiért akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható.
A húsz éve a Heves Megyei Bíróság által kihirdetett ítélet indoklásában is szerepelt, hogy a bizalom hiánya, a családba való be nem fogadás, a lenézés, a megalázás vezetett egy újszülött életének elvételéhez 2003 márciusában. A 22 esztendős vádlott élettársi kapcsolatban volt bizonyos T. P-vel, akinek 2001-ben már szült egy gyermeket. A fiatal nő élete meglehetősen sanyarúnak minősíthető, hiszen rabkórházban született, nem ismerte az apját, az anyja elhagyta, ő 12 évesen állami gondozásba került. Félig cigány származása is nehézségeket okozott neki.
Nos, azon a 2003 márciusi napon hajnalban az udvaron, nagy hidegben szülte meg fiúgyermekét. Az utolsó pillanatig nem mert beszélni a család előtt a terhességéről s kiszolgáltatottságát bizonyítja, hogy milyen körülmények között adott életet az újszülöttnek. A hajnali zajokra a villanyt felgyújtó ,.anyósának" sem merte elmondani, hogy épp akkor szült.
A bíróság már első fokon jogerősen öt év börtönnel sújtotta B. Évát, ugyanennyi időre mellékbüntetésként eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Ez az öt év a kiszabható büntetési tétel lehető legalacsonyabb mértéke volt. (Minősített emberöléseknél még a 10 év fegyház is alacsonynak számít.) A büntetőtanács minden enyhítő körülményt fokozottan vett figyelembe.
Érdemes párhuzamot vonni egy másik esettel, aminek elkövetése még a módosított Btk. életbelépése előtt történt. Az ítélethirdetéssel záruló tárgyalásról tudósító Heves Megyei Hírlap 21 évvel korábban – a nő három kiskorú, közöttük egy iskolás gyermekére tekintettel – nem írta meg annak a 27 éves asszonynak a monogramját, aki megölte újszülöttjét. Tettéért, amelyet 2002. május 26-án egy gyöngyösi lakóház padlásán követett el, a vádlott három év börtönbüntetést kapott, s ugyanennyi időre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta a bíróság.
A tanácsvezető bíró az ítélet 2003 hirdetéskor azt is bejelentette: az újszülött megölésének bűntettében egyébként ez volt a Heves Megyei Bíróság utolsó ítélete, hiszen a 2003. március elseje előtt elkövetett valamennyi esetet akkorra lezárta már. A bíró hangsúlyozta: a Büntető Törvénykönyv módosulása következtében a 2003. március elseje utáni elkövetés már minősített emberölésnek számít, ami 10-15 évig, illetve életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyeget.
A tárgyaláson a vádlott egyébként azt állította, hogy semmire nem emlékszik a 2002. május 26-án délután történtekből. Pontosabban addig a pontig tiszta a kép benne, hogy 12 óra körül elindult a nem messze lakó édesanyjához. Az udvaron saját kutyájuk rátámadt, s az állat elől házuk padlására menekült, ahol elvesztette eszméletét.
Védője e vallomásból kiindulva építette fel a védekezést. Becsatolt például egy szakértői véleménynek szánt iratot. Ebben az iratban – nagyon leegyszerűsítve – azt vélelmezték az aláírói, hogy a vádlott a padláson töltött egész idő alatt lehetett olyan tudatállapotban, ami miatt utólag semmire sem emlékezik. A hivatalos orvos, pszichológus és pszichiáter szakértői vélemények kizárták ezt a lehetőséget. Annál is inkább, mert a szülést követően a vádlott a köldökzsinór megrántásával kiszakította a lepény egy részét. Ezt eszméletlenül nem lehetett megtenni. Egyébként ez a mozdulat csaknem az asszony elvérzéséhez vezetett. Férje presokkos állapotban talált rá este 6 óra után.
Perbeszédében az ügyész rámutatott: a vádlott az utolsó pillanatig titkolta terhességét. A padlásra dél körül indult, amikor érzékelte a szülési fájdalmakat. A szülést követően jutott arra a végleges elhatározásra, hogy megöli magzatát, s tettét egyenes ölési szándékkal követte el az élve született, egészséges fiúgyermeket egy zacskóba tette, aminek a száját bekötötte.
Arra pedig, hogy a Btk. módosításának életbe lépését követően milyen tartamú súlyos büntetéseket szabtak ki a bíróságok, jó példa az adácsi V. Sz. esete. Ő 2003. márciusában családi otthonuk fürdőszobájában szült leánygyermeket, miközben a másfél éves kislánya a szobában aludt. A terhességét mindvégig titkoló asszony először úgy viselkedett, mint egy rendes anya: napközben felöltöztette a csecsemőt, többször megszoptatta, tisztába is tette. Aztán egy hirtelen elhatározással kora este megfojtotta. Kivárta az éjfélt, átsettenkedett a szomszéd telkére, s elföldelte a nejlontasakba helyezett kis holttestet.
Az első fokon eljáró megyei bíróság V-t 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek, s ezért őt 7 év hat hónap börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Különösen érdekes volt az elsőfokú büntetőtanács ítéleti indoklásában szereplő azon kitétel, miszerint ha nem is büntetőjogilag, de megállapítható a szülők és a környezet felelőssége is.
Nehezen érthető ugyanis az, hogy az édesanyjával egy háztartásban élő fiatal nő terhességét nem vették észre. A teljes fokú közömbösség folytán nem nyújtottak neki segítséget például ahhoz, hogy ne ilyen rettenetes módon oldja meg a problémáját. Külön is felhozta a bíróság azt a tényt, hogy a vádlott 17 éves barátnője és annak édesanyja úgy látták, hogy állapotos, ezért rá is kérdeztek a terhességre.
Egy pszichológus is nyilatkozott az ügyben
Amikor 2014-ben sétálók fedezték fel az Eger-patak Felsővárosi szakaszánál egy újszülött holtestét a vízben, a Hírlap megkérdezte a pszichológus Pósán György pszichológust, hogy mi vezet rá valakit arra, hogy gyermekét megölje. A szakember szerint megmagyarázni a megmagyarázhatatlant csakis az édesanya életkörülményeinek ismeretében lehet.
– Biztos, hogy hatalmas titok övezte a terhességet, ugyanis ha valaki felvállalja, hogy gyermeket vár, akkor még ha nem is akarja megtartani, inkább gyermekotthonba vagy örökbefogadó szülőkhöz adja, félhet a környezet véleményétől. Titkolt várandósság előfordulhat, ha a nőt elhagyja az apa, és teljesen magára marad. De sajnos az is megeshet, hogy egyáltalán azt sem tudja, kitől fogant meg a baba, de tarthat a szülei véleményétől is, ha még fiatalkorúról beszélünk. A rettegés, a félelem nagy úr. Mindenekelőtt az anya személyiségét kellene ismerni, mert itt olyan kiváltó okról lehetett szó, ami mindent felülírt. Amíg nem lehet tudni, ki volt az elkövető, csak találgathatunk. A legnagyobb probléma ennél az esetnél az, hogy esélyt sem adott gyermekének a túléléshez – foglalta össze a pszichológus.
(Főoldali képünk illusztráció, forrás: Shutterstock)
