Gyermekgyilkosságok

2023.12.01. 13:36

Száz késszúrással végzett lányával bosszúból az anya

Nemrégiben hozta meg elsőfokú ítéletét a Budapest Környéki Törvényszék az aszódi gyermekgyilkosság ügyében, az áldozat két Heves vármegyei lány volt, a vádlott férfi gyermekei. Annak jártunk utána, hogy hazánkban és Heves vármegyében milyen gyakori az ilyen bűncselekmény, amelyet felnőttek követnek el a saját utódaik ellen, s milyen szankció lehet a tettük következménye.

Dr. Szalay Zoltán

Az aszódi apa lakhelyén helyszínelnek a bűnügyi technikusok

Tavaly májusban baltacsapásokkal végzett az egyébként az édesanyjukkal Vámosgyörkön lakó, s nála hétvégén tartózkodó 14 és 16 esztendős lánygyermekeivel a 40-es éveinek második felében járó férfi. Álmukban ölte meg őket. Az anya rögtön bejelentette a gyermekei eltűnését, ám az asszonyt a rendőrök nem vették komolyan. Kimentek ugyan az apa lakásához, de az ingatlanba nem mentek be... A lányok holttestét csak később találták meg. 

Az elsőfokú bíróság idén november 23-án a vádlottat tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetéssel sújtotta, s tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Míg számos súlyosító körülményt vett figyelembe a törvényszék, addig enyhítőnek csupán a vádlott büntetlen előéletét vehették számításba. A döntés nem jogerős, mivel a férfi és az ügyvédje a büntetés enyhítéséért fellebbezett. 

Hazánkban az egyik legkegyetlenebb, gyermekkel szemben elkövetett gyilkosság tizenegy éve a felsőmocsoládi Szita Bence megölése volt. A kisfiú a nevelőapjánál élt, akinek az új párja, P. Erika saját fia nem jött ki Bencével, emiatt folytonos volt a veszekedés a felnőttek között. A nő, hogy az élettársával az ő számára kedvezően rendeződjön a viszonya, két hajléktalan ismerősét bízta meg azzal, hogy végezzenek a gyerekkel. Az asszony – miután a kaposvári játszótérről elcsalta magával a fiút – végignézte, ahogy a felbérelt gyilkosok 25 percig ütik, rugdossák a földön fekvő gyereket, aki még életben volt, amikor egy előre kiásott gödörbe húzták és homokot szórtak a fejére. 
A Pécsi Ítélőtábla a nőt és a két férfit 2014 januárjában tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte jogerősen. A tettesek azóta már különböző betegségekben meghaltak, miként elhunyt Bence nevelőapja is, aki nem tudta feldolgozni a történteket. 

Tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével vádolt meg 2015-ben egy 42 éves nőt a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség. A hölgy és a volt férje 2015 márciusában megbeszélték, hogy a gyermek az anyjával tölti a tavaszi szünet öt napját, ezért április 2-án az apa a nőnél hagyta a gyermeket Tatabányán. Ám az anya a gyermekkel taxival egy tatai panzióba ment. A kislánnyal beszélgetve megtudta, hogy a lányka az édesapja feleségét „anyunak” szólítja, s az apa a családjával és a sértettel együtt korábban akar Németországba költözni, mint amiről őt előzetesen tájékoztatta. A nő este nyugtatókat szedett be és alkoholt ivott rá, majd egy kilenc centiméter pengéjű késsel száznál is többször megszúrta a nyolcéves kislányt, aki életét vesztette. 

A bíróság jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte Á. Anikót. A gyilkosságtól számított negyven év múlva, 2055-ben szabadulhat, akkor 87 éves lesz. 
A hatályos Büntető Törvénykönyv 160. szakasza tartalmazza a legsúlyosabb élet elleni bűncselekmény, az emberölés törvényi tényállását. Ennek értelmében az valósítja meg ezt a bűntényt, aki mást megöl. Alapesetben öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az elkövető tíztől húsz évig vagy életfogytig kerülhet rács mögé, ha a deliktum minősített esete miatt vonható felelősségre. Ezek sorába tartozik az, ha a tettes tizennegyedik életévét be nem töltött személy életét oltja ki. 

Heves vármegyében 2016-ban kavart fel nagy port a közvéleményben a gyöngyösi gyermekgyilkosságként aposztrofált eset. A pár 2014 novemberében született második gyermeke, egy kislány 2016 májusában meghalt az otthonában. A testsúlya ekkor 3410 gramm volt, ami a kora szerint elvárható legalacsonyabb 8850 gramm testtömeg felét sem érte el. A halálát a súlyos szintű kiszáradás és alultáplálás kapcsán kialakult keringési, légzési rendellenesség okozta. 

Az Egri Törvényszék 2017 szeptemberében elsőfokú döntésében az anyát, J. M.-t 18 év fegyházbüntetésre ítélte, míg az apa, K. G. Zs. 15 esztendei fegyházbüntetést kapott. Másodfokon a Debreceni Ítélőtábla helybenhagyta az Egri Törvényszék határozatát. 

Ha a szankció ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztés
A gyermekek megölése a legszörnyűbb bűntény, főleg, ha szülő teszi. A büntetésnek is ehhez kell igazodnia. A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés (TÉSZ) a magyar büntetőjog legsúlyosabb szankciója. Legfőbb jellemzője: az ítélet kizárja annak lehetőségét, hogy 40 évnél korábban a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét megvizsgálják. A hazai szabályozás története: 1996 előtt azt jelentette, hogy 20 év elteltével döntött a bíróság a feltételes szabadlábra helyezésről. 1995 és 1999 között a bíróság 15 és 25 év között határozta meg a feltételes szabadlábra helyezés legkorábbi időpontját. 1999 és 2013 között ez az időpont 20, el nem évülő bűntények, mint a minősített emberölés esetén 30 év. A büntetőjogi törvény lehetővé tette a feltételes szabadlábra helyezés kizárását is. 2013-tól a feltételes szabadlábra helyezés idejét a bíróság 25 és 40 év között határozhatja meg, vagy teljesen kizárhatja. Magyarországon jelenleg 450 ember (427 férfi és 23 nő) tölti börtönben életfogytiglani szabadságvesztés-büntetését – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. A tényleges életfogytiglani szabadságvesztést töltők száma 72, az egyetlen nő az idén 50 éves Á. Anikó, a tatai gyerekgyilkos. 


 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában