A lakosok nem lelkesednek a panelrehabilitációért

A bontási tervezet német mintára készült, ott már az 1990-es években elkezdődött egy panelrehabilitációs program, amely nagy sikert aratott. Akkor állami tulajdonban lévő, többnyire lakatlan paneleket bontott le a német kormány, és alakítottak ki belőlük négy–öt emeletes épületeket, melyekben a lakásokat bérelni lehetett ezt követően. Utánajártunk, Heves megyében mennyire lenne egy hasonló terv megvalósítható, és hogy vélekednek róla maguk a lakosok.

Szkeptikusak a panelben élők

Az egri felsővárosi lakótelepen számos kilencemeletes épület található, amely lakások többségében magántulajdonban vannak. A lapunk által megkérdezett ott élők közül többen nem is hallottak még a panelrehabilitációs tervezetről, és amikor elmagyaráztuk, miről van szó, nem voltak túl lelkesek az ötlettel kapcsolatban.

– A családom vidéken él, én pedig egyedül lakom a hatodik emeleten. A lakás az enyém, nem szívesen költöznék el, mert itt minden a közelben van, bolt, gyógyszertár és jó a közlekedés is. Ha kertes házba kéne költöznöm, minden sokkal messzebb kerülne, és vidéken lakni költségesebb is, ráadásul a kertet sem tudnám egyedül gondozni. Szívesebben maradnék itt, nem zavar a hatodik emelet, hiszen van lift – árulta el egy idős asszony.

Egy férfi lakos, bár családjával a harmadik emeleten él, tehát nekik nem kellene elköltözniük, mégsem örül a tervezetnek, hiszen az átépítési­ munkálatok alatt valószínűleg ideiglenesen el kellene hagyniuk otthonukat.

– Nem tudom elképzelni, hogy az átalakítás ideje alatt itt élhetnénk, hiszen nagy porral és zajjal jár egy ilyen átépítés, akár életveszélyes is lehet. Abban sem vagyok biztos, hogy a bontást követően bármelyik lakásban kényelmesebb lenne majd az élet, ezért nem látom értelmét az alacsonyabb panelházaknak – árulta el a családapa.

Számos előnye is lehet az átépítésnek

Tóth Imre, a korábban több megyei panelház kivitelezését is végző Imola cégcsoport alapító tulajdonosa lapunknak elmondta, bár a rehabilitáció ötlete alapvetően jó, megyénkben mégis nehézkes lenne annak megvalósítása.

– Németországban az épületek környezetét is gyökeresen megváltoztatták. Lebontották az tömbházak felső emeleteit, így többnyire négy–öt emeletes panelek alakultak ki, amelyeket ezt követően könnyebb volt fákkal árnyékolni, a lakások környezetét pedig parkosították, sokkal szebb, élhetőbb és nem mellesleg a sok zöld növény miatt, egészségesebb lakóövezet született így – emelte ki Tóth Imre. Hangsúlyozta: megyénkben a legtöbb panellakás magántulajdonban van, ráadásul laknak bennük, amely nagyban megnehezítheti a terv kivitelezését.

– Nyilván nehéz azt kérni valakitől, hogy hagyja hátra az otthonát, és költözzön kertes házba, pláne ha idős emberekről van szó. Bár gyermekes családoknak pozitív is lehet a váltás, anyagilag azonban valószínűleg ráfizetéssel járna, amit csak kevesen tudnának finanszírozni. Ezen felül, figyelembe kell venni, hogy a panelrehabilitáció előtt rengeteg új kertes házra, és új négy–öt emeletes panelekre lenne szükség a felsőbb szinteken lakók elköltöztetése miatt. Megyénkben nincs annyi terület, ahová ilyen mennyiségű új épületet lehetne építeni. Ráadásul a panelek bontása alatt az alsó emeletek lakóit is el kéne költöztetni hónapokra, ami szintén komoly kihívást jelentene – részletezte a szakember. Kiemelte, a bontás, bármilyen kivitelezhetetlennek is tűnik, mindenképpen megfontolandó lenne, hiszen a panelek, különösen a kilenc–tíz emeletes épületek viszonylag gyorsan, néhány évtized alatt meggyengülnek, ezért érdemes elgondolkodni az átépítésükön.

Süli Kinga