Zaj és balesetveszély: nehezen viselik a száguldó kamionokat a Tarna mentén

A Kisnánáról és Recskről közúton történő kőszállítás Verpelét, Feldebrő, Aldebrő, Tófalu településeket terheli elsősorban, ami 2009-ben már komoly tiltakozást is kiváltott az itt élőkből. Kilenc év elteltével sem került azonban sínre a kő, amit most épp a feldebrőiek elégeltek meg olyan szinten, hogy a sajtóhoz fordultak. Adamcsik Krisztián régi főút mellett élő lakosként azt panaszolja, hogy időnként 100–110 kilométeres sebességgel közlekednek a kamionok, sem az emberek, sem a jószágok nem lehetnek biztonságban.

– Sok kisgyermek van a faluban és csak az egyik oldalon van járda, az út szélén mindig több autó is áll, bármikor kiszaladhat mögüle valaki. A kavicsot dobálják föl, többször betört már az ablak, repedeznek a falak, eszméletlen állapotok uralkodnak – mondja.

Szállás István is életveszélyesnek tartja, ami történik. Hajnali négy órától dübörögnek a nyerges vontatók. Nem csak a sebességhatárokat nem tartják be, de túl is vannak terhelve.

– A csodával határos lenne, hogy meg tudjanak állni, ha valami váratlan történne. Az utak állapota kriminális, nyomvályús. A négy éve rendbe tett út közlekedésre majdnem hogy alkalmatlan. Szeretnénk, ha valami történne. Traffipax, fekvőrendőr, mérések, bármi, ami egy kicsit visszafogná a sebességet – fogalmaz.

Müller Mónika külföldről költözött vissza hazájába és két éve vették meg a telket Feldebrőn. Ő is az áldatlan állapotokra panaszkodik. Nincsenek gyerekeik, a szomszédokéira szoktak vigyázni. Azt mondja, volt eset, hogy egy kislányt az árokba kellett belöknie, mert egy kamionos észre se vette.

Maruzs László is arról beszél, hogy a kavicsos autók elkezdik hajnal fél négykor a rohanást.

– Hajmeresztő, amit ezek itt művelnek. Mondom ezt úgy, hogy én is voltam gépkocsivezető negyven éven keresztül. Ha betartanák a szabályokat, akkor a kár is kisebb lenne. Egymást is előzik, ha olyan kollégát érnek utol, aki a sebességhatáron vezet – mondja.

Gecse Mihály, Feldebrő polgármestere szerint a vasúti szállításra való átállás a közeli jövőben nem valószínű, hogy megvalósul. A helyzetet részben türelemmel lehet kezelni, másrészt a közlekedési szabályok betartatásával.

Aldebrő polgármestere, Wingendorf János is a panaszok számának növekedését említi elsőként, hozzátéve, hogy az itt élők sajnos elsősorban szóban és nem írásban panaszkodnak.

– A zaj már hajnalban zavarja a lakosokat. Tetézi a hatást, hogy végre ugyan megoldódott a szennyvízelvezetés, de a csatornázást követően a visszafelé üresben futó kamionok az aknafedeleken még nagyobb csattogást produkálnak – mondja a faluvezető.

– Az említett településeken a rendőrök visszatérően végeznek sebesség- és gépjármű-ellenőrzéseket, melyekbe bevonják a katasztrófavédelmi igazgatóság és Nemzeti Közlekedési Hatóság szakembereit is – válaszolja a fenti felvetésekkel kapcsolatos kérdésünkre a Heves Megyei Rendőr-­főkapitányság sajtóreferense, Kovács Nikoletta.

A képviselő viszi tovább az ügyet

Horváth László, a térség országgyűlési képviselője a Heol kérdésére azt mondja, hogy sajnos továbbra is húzódik a kőszállítás vasútra történő áthelyezése. Ennek ellenére viszi tovább az ügyet azért, hogy mielőbb megszűnjenek a jelenlegi áldatlan állapotok. A tervek eredetileg arról szóltak, hogy Verpeléten alakítják majd ki a vasúti átrakodót. Időközben azonban kiderült, hogy a sínen történő kőszállítás akkor lenne gazdaságos, ha minimum húsz vagon alkotna egy szerelvényt. Ehhez a jelenleg meglévő terület kicsi, mindössze 19 vagont lehet mozgatni, így bővíteni kellene.

– Felvetődött még, hogy a Tarnaszentmárián lévő elhagyott laktanyát be lehetne kapcsolni a vasúti szállításba. Most azt vizsgáljuk, hogy vállalkozó – akinek szándékában áll – tud-e ott területet vásárolni. Az egykori katonai objektumba az ipari vágány be van kötve ugyanis. Ugyanez a szándék a verpeléti átrakónál is megvan, amennyiben lehetőség nyílik területszerzésre – mondja a honatya.