Akárhány kultúra, annyi időszámítás a történelem során

Karinthy Frigyes tizenhárom éves volt, amikor ezt jegyezte fel később már megjelentetésre is alkalmasnak talált naplójában: „Ebben a pillanatban 1900. január 1. XX. század. Boldog új századot kívánok! Éljen a XX! Agyő! Hogy volt! 1900!!!” Tizenhárom évesen talán még nem tudhatta, hogy egy évvel, bizony, elsiette a nagy „hogyvoltozást”. Nem a január elsejével van baj, hiszen Magyarországon csak a 13. század végéig számított évkezdetnek december 25-e. A 16. századtól már általánosan elterjedt a január elseje mint évkezdet. Baj az 1900-zal van. A 20. század ugyanis 1901-gyel kezdődött.

Mindennek egyetlenegy oka van: a kereszténység által használt Julián- és Gergely-naptárban nincsen nulladik év. Jézus becsült ­születési éve a Krisztus utáni első év. Bármilyen abszurd: a saját születése utáni évben született. Most tekintsünk el attól a kutatói nézettől, hogy Jézus Krisztus előtt 4 és 6 között született volna. Még egy aritmetikai abszurdot is idehozhatunk: mivel nincsen nullpont, a Krisztus előtti és utáni egy-egy évhossz mindössze egyetlenegy év. Ámde van nulladik év a hinduknál és a buddhistáknál, és volt a majáknál. A történészek sem használják azonban a nulladik évet.

Az időszámítás szinte mindenhol más és más. A konstantinápolyiak a világteremtést Krisztus előtt 5509-re, míg az alexandriaiak 5493-ra tették. A zsidók ugyanezt Krisztus előtt 3761-ben határozták meg. A görögök az első olimpiájuktól, Krisztus előtt 776-tól, míg a rómaiak Róma alapításától, 753-tól kezdték az idő számítását. A muszlimok Mohamed Mekkából Medinába történő kivándorlásával, Krisztus után 622-től számolják az időt. Az ősi népek a természeti ciklusokkal, a Föld, a Nap, a Hold aktuális viszonyaival számoltak.

Amúgy meg az idő múlására léteznek holdalapú, napalapú, valamint hold-nap alapú naptárak.

Különleges-torz időszámításokat is kivajúdott már az emberi történelem. Az 1792-es francia forradalom az 1. évvel újrakezdte a számolást. Ez 1806-ig tartott. Az olasz fasiszták 1922 és 1943 között hajtottak végre újraszámolást. Sztálin az 1917-es bolsevik forradalom neves no­vember 7-i napjával váltotta fel október 25-ét. Mindezt 1929 és 1931 között hajtotta végre, és csak 1940-től vezette be a Gergely-naptárt. A vörös khmerek a nulladik évvel, 1975-től új időszámításba fogtak.

Nem zárhatjuk ki, hogy a tizenhárom éves Karinthy már fel volt vértezve humora tündökletes kelléktárával, és az 1900-as év nagy „hogyvoltozásával” is csak az embereket akarta izgatott-fejvesztett számvetésbe hajszolni. Akárhogy is volt, a 2019-es év még korántsem a harmadik évezred második évtizedének legutolsó éve. Az csak 2020-ban lesz. A harmadik évtized pedig csak 2021-ben kezdődik majd. Ez jó hír a korukat eltitkolni szerető hölgyeknek, hiszen így legalább egy évet, vagy legfeljebb további egyet spórolhatnak meg.