Kifogásolt a levegő Egerben – Veszélyben vannak a légúti problémától szenvedők!

Hazánkban az utóbbi évtizedben egyre többen szenvednek asztmában, az alsó légutak beszűkülésével járó krónikus hörgőgyulladásban, s a légzőrendszert érintő különböző daganatos megbetegedésekben – közölte a Heol kérdésére a Heves Megyei Kormányhivatal.

Mint megtudtuk: az asztmás tünetekkel orvoshoz forduló gyermekek száma az elmúlt 15 évben közel háromszorosára emelkedett. A tüdő, a légúti s keringési rendszer betegségeinek kialakulásához környezetünk levegőjének szennyezettsége is hozzájárul, továbbá súlyosabbá teheti a már meglévő betegségeket, csökkentheti a várható élettartamot.

Különösen veszélyeztetettek a csecsemők, gyermekek, az idősek, a krónikus légúti és keringési rendszeri betegségekben szenvedők, a várandósok, az aktív és passzív dohányosok. A károsodás rendszerint nem egyik napról a másikra jelentkezik, de sokszor visszafordíthatatlan.

Kiemelték, a téli időszakban a lakossági fűtés egyre növekvő mértékben okozója a települések légszennyezésének, mára megelőzve az ipari és közlekedési eredetű szennyezést. A légszennyezettség egyik legfontosabb mutatója, a szálló por ma már kétharmad részben az egyre inkább – és sok esetben rossz minőségű – szilárd tüzelőanyagot használó lakossági fűtésből ered. A háztartási hulladékok, így műanyagok, rongyok, ruhák, vagy éppen csomagolóanyagok jogszabályban is tiltott égetése igen nagyszámú és rendkívül súlyosan egészségkárosító vegyi anyagot bocsát ki a kéményeken. A családi házak előbbiek szerinti, nagymértékű légszennyezést okozó fűtésével tehát veszélyeztetjük gyermekeinket, unokáinkat, idős rokonainkat, a környezetünkben élőket.

Dr. Kristofori György siroki háziorvos arról tájékoztatta lapunkat, hogy a rossz levegőminőség elsősorban azoknál okozhat panaszokat, akik valamilyen légúti problémától szenvednek, például idült hörghuruttól vagy asztmától, de a dohányosokat is jobban megviselheti. Akik ezekbe a csoportokba tartoznak, s kifogásolt levegőjű településen laknak, érdemes minél kevesebb időt a szabadban tölteniük a levegőminőség javulásáig. A szellőztetéssel is óvatosan kell bánni, olyan napszakban érdemes ezt megtenni, amikor még kevésbé rossz a levegő, például a kora hajnali órákban.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy ilyenkor sem szabad elhanyagolni a mozgást, de inkább parkban vagy erdő közelében sétáljanak. Havazás és szeles idő után mindig tisztább a levegő, így olyankor is érdemes a levegőn tartózkodni.

Télen London típusú a szmog

Rázsi András meteorológus elmondta, alapvetően két típusú szmog létezik. Az egyik a London típusú, téli, a másik a Los Angeles típusú, nyári jelenség.

– Mindkettőhöz anticiklon szükséges, azaz amikor nem fúj a szél – fogalmazott. – Ennek következtében minden szennyezőanyag, amit kibocsátunk ott marad. Így egy idő után romlik a városokban a levegő minősége. Jellemző szennyezői a kén-dioxid, a szén-monoxid, s a legfontosabb, a szálló por, amely minél kisebb, annál rosszabb. A tíz mikrométer nagyságú feletti porszemcséknek nincs jelentősége élettani szempontból, mert elakadnak a garaton. Ha viszont ennél kisebbek, lejutnak a légutakba. A négy mikrométernyi nagyságú már a tüdőbe is lejut, a 2,5 mikrométernyi szállópor pedig sosem ürül ki a szervezetből. Ha most ránéznénk a ­műszerekre jobb értékeket mutatnának, mert kisütött a nap, s a légmozgás, a csapadék kedvező ilyenkor. A következő napokban viszont anticiklon hatására újra számolhatunk a szmoggal.