Csapadékhiány: nehéz akkor vetni, amikor porzik a talaj

Egerfarmos helyi gazdálkodóként is tevékenykedő polgármestere, Petrik László szerint nagyon nehéz a helyzet a térségben a kevés víz miatt. Már most szárazság van, legalább száz milliméternyi csapadék hiányzik a talajból. Ráadásul Farmosra és környékére döntően az egyébként is száraz, szikes talaj a jellemző.

– Az őszi vetéseket mindenképpen hátrányosan érinti a szárazság – mondta Petrik László. – A tavaszi fajtákat, a zabot, az árpát, a borsót ugyan el lehet vetni, de mindenképpen kellene lemosó csapadék, hiszen most a legmélyebben fekvő földterületeinkre is rá lehet menni. Pedig ezek a részek máskor inkább a belvíz miatt okoznak problémát. Porzik a talaj, az Eger főcsatorna is kiszáradt.

A mezőgazdaság egyre kevesebb kézi munkát kíván

A faluvezető szerint a mezőgazdaság itt, helyben is egyre kevesebb embernek ad munkát. Ezért is élnek még mindig a közmunkaprogram adta lehetőségekkel. A március 1-jével kezdődött egyéves időszakban a hagyományosnak mondott közfoglalkoztatásban 12 ember kapott lehetőséget. Az ő feladatuk főként a közterületekre koncentrálódik jövő év február végéig. A parkokat tartják rendben, takarítanak, az úthibákat javítják.

Ragó Zsolt mezőtárkányi vállalkozó is arról beszélt, hogy a szántóföldi növénytermesztés teljes gépesítettsége miatt kézi munkaerőt egyáltalán nem igényelnek már a földeken végzett munkák. – Tavaly augusztus végén, szeptember elején elvetettük a repcét, később az őszi, durum búzát – sorolta a gazdálkodó. – A tavaszi növény vetése viszont most még korai, nem aktuális. Ami az őszi vetést illeti: a búzára nem volt csapadék, ezért nagyon későn és hiányosan kelt ki. Ugyanakkor szerencsére az őszi kártevők, rágcsálók sem okoztak kárt. A növényzetnek pedig kifejezetten jót tett a téli hólepel. A repcével is hasonló volt a helyzet, sőt, a későn vetettek egy része ki is fagyott. A rágcsálók a repcében sem okoztak kárt.

Ami pedig a jelenlegi munkákat illeti: tart, vagy már megtörtént a műtrágyás nitrogénezés – tudtuk meg a vállalkozótól, aki egyébként a vetőföldjei felén termeszt őszi búzát, a maradék ötven százalékot pedig az őszi repce és a tavaszi növényzet teszi ki.

A közmunkaprogramban malacokat is hizlalnak

Mezőtárkányban a mezőgazdaság gépesítettsége ellenére végeznek olyan tevékenységet, ami kézi munkaerőt is igényel – közölte a falu polgármestere, Tóthné Szabó Anita. Március elsején ugyanis ismét megkezdődött a mezőgazdasági közmunkaprogram újabb egyéves szakasza.

– A fő vonulatot a sertéstenyésztés adja – jelentette ki a községvezető. – Száz malacot nevelünk eladásra és részben saját felhasználásra. Kisebbik részét teszi ki a programnak a belterületi földeken történő növénytermesztés. Egyebek között a hízók számára itt termeljük meg a gabonát, illetve muskátlit és a közterületeinkre kiültetendő palántákat nevelünk.

Készen áll a farm a munkákra

Tófalu polgármestere, ­Ignácz Szabolcs a Hírlap ­kérdésére azt mondta, hogy rajtra készen állnak a munkákkal a minifarmjukon. Az önkormányzat egyébként 2015-től vesz részt a közmunkaprogramokban. A szántóföldi növénytermesztésben burgonyát, kukoricát termesztenek immár ötödik esztendeje, valamint három, egyenként 400 négyzetméteres fóliasátrat rendeztek be. A konyha innen kapja a zöldséget. Az uborkanevelést három éve kezdték el, s rendelkeznek egy hat köbméteres hűtőkonténerrel is. Ma már éves szinten 25 ezer tő ­paprika terem és három sátrukban uborka. Rendelkeznek együttműködési megállapodással, amit az ivádi önkormányzattal kötöttek, a savanyítóüzemük számára szállítanak paprikát és uborkát. Traktor is szolgálja a munkát és a munkásokat. Szükség is van rá, mert a kecskéken túl behozták a tyúkok tartását is, vele a tojástermelést.