Szponzorált tartalom

2019.03.22. 11:30

Minden cseppje számít: március 22., a víz világnapja

A víz világnapját március 22-én ünnepeljük. Az ivóvíz az emberiség jövőjének és fejlődésének elengedhetetlen része, ha nincs víz, nincs élet. A víz a természeti kincsünk. Társadalmi felelősség mind a hazai, mind a határon túli vízkészletekkel való gazdálkodás. A világon a népesség 40 százaléka osztott vízgyűjtő területen él.

Munkatársunktól

Ezt a fajta vízgazdálkodást mi, magyarok használtuk először. Ezeknek a területeknek a megóvása érdekében fontos, hogy minél előbb a nemzetek meghatározzák a közös vízhasználatról szóló szabályrendszert. Kiemelten kell kezelni határ menti közös vízgyűjtő területeken a hatékony együttműködést. Hatással van jelenünkre és generációk jövője múlhat azon, hogy miként gazdálkodunk a Föld vízkészletével.

– Nagy örömömre szolgál, hogy idén megválasztottak a Magyar Hidrológiai Társaság Heves Megyei Területi Szervezete elnökének – mondta Sasvári Szilárd, a Heves Megyei Vízmű Zrt. vezérigazgatója. – A kiváló hagyományokkal rendelkező mérnöki tudás és a „KÉK” szemléletmódok együttes használatával egy olyan világot alakíthatunk ki, amely vízbiztos lesz, illetve ezáltal növelhető az életminőség és az egészség.

A Heves Megyei Vízmű Zrt. ellátási területén található több vízbázisból, felszín alatti vizekből termeli az éves szükséges nyersvíz-mennyiséget. A vízben oldott anyagok miatt a felszín alatti vizek jelentős hányadát tisztítani kell. A víztisztítás szükségessége az igénybe vett rétegvizek vízminőségének függvénye, melyet a származási hely földtani viszonyai befolyásolnak. Minél szennyezettebb az adott terület, annál nagyobb volumenű tisztítási folyamatnak kell alávetnünk a kinyert vizet. Egyre több problémát okoz a környezetszennyezés. Nagyon fontos a környezetvédelem, óvjuk meg kincsünket, a vizet, hogy gyermekeink és unokáink is tudják még biztonságosan fogyasztani. Hiszen a tiszta vízhez való jog mindenkit megillet!

Egy csepp élet

– A Heves Megyei Vízmű Zrt., olyan regionális vízmű, amely közel 120 településen biztosítja az ivóvíz- és szennyvíz-szolgáltatást, ezáltal a térség legnagyobb önkormányzati tulajdonú szolgáltatója. Szolgáltatási területünkön a biztosított ivóvíz kiváló – hangsúlyozta a vezérigazgató. Kifejtette, az év elején a társaság arculata megváltozott. A fogyasztók nemcsak az új logóval találkozhatnak, hanem az új mottójukkal is: „életünk a víz”.

– A közeljövőben a szolgáltatási területünkön új mérőleolvasási és számlázási rendet vezetünk be. Lakossági felhasználók esetében a továbbiakban az eddigi kéthavonta történő mérőleolvasás helyett évi egyszeri leolvasás történik majd, a két leolvasás közötti időszakban pedig az eddigi gyakorlat szerint kéthavonta részszámlát állítunk ki, amelynek alapja az utolsó leolvasást megelőző éves időszak átlagfelhasználása – részletezte, hozzátéve, hogy közületi felhasználók közül a felhasználásuk mértéke alapján nagy felhasználóknak minősülők továbbra is havonta történő mérőolvasás alapján kapnak számlát. E kategóriába nem soroltak esetében ugyanakkor évi egyszeri leolvasás történik majd, a leolvasások közötti időben pedig az eddigi gyakorlat szerint havonta készül a részükre úgynevezett részszámla az éves átlagos felhasználás figyelembe vételével.

Az új rendszer teljes körű bevezetésére várhatóan 2019. szeptember 1-jével kerül sor, addig a bevezetés időszakában a leolvasási gyakoriság egyes településeken eltérhet az eddig megszokottól, de a lakossági felhasználók kéthavonta, a közületi felhasználók havonta kapnak továbbra is víz- és csatornadíjszámlát.

– Az elmúlt tíz évben a bevételeink állandósága mellett a költségeink folyamatosan növekedtek, így például villamos energia ára 30 százalékkal. Más közszolgáltatási szektorhoz képest (gáz- és áramszolgáltatás) víziközmű-szolgáltatóként kétszeres közműadót fizetünk, külön fizetünk az ivóvízre és a szennyvízre. Mindenképp szükség van a közműadó átalakítására, vagy felére csökkentésére, munkavállalóink teljesítményének elismerése érdekében is – emelte ki Sasvári Szilárd.

Szavai szerint fontosnak tartják vízkészleteink védelmét. Egy egyszerű példát említett, ez a nedves törlőkendők illemhelybe dobása.

– Ez mindenki számára egyszerű mozdulat, de nagyon komoly problémákat okoz a biztonságos szennyvízszolgáltatásban. Nagyon lassan bomlik le, amely nagyon környezetszennyező, de dugulásokat okoz nemcsak a háztartásokban megtalálható rendszerekben, hanem a szennyvíztisztító telepek rendszerében is – fejtette ki. A csatornahálózat és a szennyvízátemelők zavartalan és biztonságos üzemeltetése érdekében ezért arra kérik fogyasztóikat, hogy fordítsanak figyelmet a rendeltetésnek megfelelő csatornahasználatra. Ezzel a kis figyelmességgel is megóvva a XXI. századi technológiájú szennyvíztelepeiket, felújított csatornarendszereiket, amelyeket a Heves Megyei Vízmű Zrt. szolgáltatási területén most folyó beruházások 30 milliárd forint összegű forrásait a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program projekt biztosítja.

Cégünk óvja, védi a természetet, a vizet, egy egészségesebb nemzedékért. A víz, az élet jelképe, szimbóluma. Nemcsak a mai napon figyeljünk rá, hanem mindennap! – zárta gondolatait Sasvári Szilárd.

A vízbázis védelme

A Heves Megyei Vízmű Zrt. alaptevékenységén – ivóvíz szolgáltatása, szennyvízelvezetés és -tisztítás – túl számos más fontos feladatkört is ellát, ezek közé tartozik a vízbázisvédelem. Annak a célja a vízkészleteink szennyezőanyagoktól való megóvása, védelme, azaz megelőző tevékenység. A vízbázisvédelem folyamata három fázisra bontható: alapállapot-felmérés, biztonságba helyezési és biztonságban tartási fázis. A vízbázisokat védettség szempontjából két fő csoportba soroljuk: védett és sérülékeny vízadóra. E két kategória kialakítása azon alapul, hogy a vizsgált vízadó vízkészletének utánpótlódása során felszíni eredetű vizeket igénybe vesz-e, vagy sem.

Sasvári Szilárd, a Heves Megyei Vízmű vezérigazgatója Fotó: Szabó Zoltán, a társaság munkatársa

A vízről

Közismert, hogy a víz a földi élet alapvető feltétele. Egy ember napi vízigénye átlagosan két-három liter víz. Két deciliter víz hiánya már szomjúságot kelt az emberben, ezért is két-három deciliteresek az ivóvízpoharak. Nemcsak a víz mennyisége, hanem a minősége is hatással van az emberi szervezetre, ez indokolja a rendelkezésre álló, viszonylag kevés édesvízkészlet minőségének megóvását, javítását, fogyasztókhoz történő folyamatos eljuttatását, a képződő szennyvizek tisztítását. Ez az egyik fő feladata a víziközművek üzemeltetőjének.

Már az ókorban is vigyáztak a vizek minőségére, Pompei városban már időszámításunk előtti időkben, zárt ólomcsövekkel vezették a forrásvizeket a házakba, kifolyó „kutakba”. A szennyvizek elvezetésére zárt, falazott csatornák létesültek. Efezus ókori városban égetett kőagyag csövekkel vezették a vizet. Rómában ma is látható vízcsőhálózatok épültek az ivóvizek, szennyvizek vezetésére, már az időszámításunk előtti években. A vízellátás fontos szerepét bizonyítja az is, hogy az ókori vízművek üzemeltetője előjogokkal rendelkezett, a római vízművek vezetője csak a mindenkori császárnak volt alárendelve.

Vizet mindenkinek!

A víz világnapjának ez évi szlogenje: Vizet mindenkinek! Ez a jelszó pontosan érzékelteti, milyen nagy kihívás ma a világban, hogy minden egyes ember számára elérhető legyen a víz. A Föld lakóinak egyötöde él vízhiányos területeken, itt az emberek, állatok, növények sem jutnak elegendő vízhez. Ha víz hiányában a növény- és állattenyésztés korlátozott, akkor az ott élők nem jutnak elegendő élelemhez. A tiszta ivóvíz, a helyes higiéniai gyakorlat, a WC-használat, a kézmosás, a csatornázás elengedhetetlen az élethez, a betegségek megelőzéséhez és a gyermekek egészséges fejlődéséhez. Az idén kiírt pályázatok mind azt a célt szolgálják, hogy ismerjük meg, milyen új kihívásokkal találkozunk Magyarországon, hol, milyen gondokkal szembesülnek a világ távoli területein és tudatosítsuk magunkban nap mint nap azt a nyilvánvaló tényt, hogy a vízhez való hozzáférés alapvető emberi jog.

 

Ezek is érdekelhetik