tőkén maradhat a szőlő

2019.08.26. 11:30

Számos kihívással küzdenek a szőlőtermelők, mielőbbi segítséget várnak

Kétségbeesett hangvételű levelet írt nemrégiben a demjéni és a kerecsendi hegyközség Nyitrai Zsoltnak. A levélírók a szőlőtermelők kilátástalan helyzetére szerették volna felhívni a figyelmet, szavaik szerint az utolsó órában vannak. Számos kihívással küzdenek, amelyet kormányzati segítség nélkül nem képesek megoldani.

Süli K.

Portálunknak is eljuttatott levélben azt írták, úgy érzik, sok szőlőtermelőnek a 2019-es szüret lehet az utolsó. A munkaerőhiányon túl azzal is küzdenek, hogy nehezen találnak felvásárlót, sokuknál már tavaly kint maradt a szőlő a tőkéken, emiatt eladták, vagy kivágták ültetvényeiket. A bevételeik nem tudják fedezni a növekvő kiadásokat. Ha találnak is dolgozót, az emelkedő béreket sem tudják megfizetni. Úgy fogalmaztak, idén a szőlőtermesztés Egerben már nem perspektíva az embereknek, annak ellenére, hogy történelmi borvidékről van szó. Úgy érzik, elfelejtették őket, magukra hagyták e problémákkal.

Az ügy kapcsán megkerestük Pál Sándort, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnökét. A szakember közölte, a felsoroltak sajnos nagyon is élő gondok. A munkaerőhiány nagy nehézség, aki teheti, az inkább stabil állást választ, nem idénymunkát, ami az ültetvényeken jellemző. Ráadásul a folyamatosan emelkedő béreket sem tudják a szőlőtermelők kigazdálkodni. Utóbbi oka, hogy az elmúlt években csökkent a szőlő felvásárlási ára, s ez idén sem lesz másként, ráadásul sok borásznak kevesebb szőlőre van igénye. Mindez azért van így, mert egymillió hektoliterrel több a borkészlet jelenleg a pincékben, mint egy éve a belföldi borfogyasztás és az export csökkenése miatt. Ezzel párhuzamosan csökkentek az értékesítési árak, emiatt a szőlő felvásárlásáé is.

Pál Sándor arról is szólt, további nagy gond számos hegyközségben, hogy sokan az előző évek gondjai okán műveletlenül hagyták a szőlőjüket, ez a művelt területekre jelent veszélyt. Ugyanis az elhanyagolt ültetvényeken nem alkalmaznak növényvédő szereket, így a kórokozók könnyen átterjedhetnek a gondozott részekre, amit nagyon nehéz megfékezni. Szavai szerint lavinaszerű a helyzet, egyik probléma hozza magával a másikat.

A szőlőtermelők idén is teszik majd a dolgukat, de vannak kétségeik. Képünk illusztráció

A szakember elmondása szerint két lehetőség van hazánkban a szőlőtúltermelés kezelésére. Az egyik a zöldszüret, a másik a krízislepárlás. Előbbi már le is zajlott, ha a termelők pályáztak, zölden le kellett szedniük a termést, és ezért az állam kártérítést fizetett. A krízislepárlás a borkészletek csökkentését hivatott segíteni. Ennek keretében a meglévő borkészleteket állami támogatással felvásárolják, és nyers alkoholt készítenek belőle, amit később más célokra lehet használni. Mindkét lehetőség elérhető, de ezek sem tudják orvosolni a gondokat. Hosszú távú megoldás az lenne, ha meg tudnák állítani a belföldi borfogyasztás és az export csökkenését. Ehhez promócióra, erős marketingre lenne szükség.

Hasonló tapasztalatokról számolt be Kovács Zita is. A Mátrai Hegyközségi Tanács elnöke szerint jelen pillanatban csak nehézség van a Mátrai Borvidéken. A problémák felsorolását azzal kezdte, hogy sok olyan szőlőfajta van, amire nem kötnek felvásárlási szerződést, azok valószínűleg a tőkén maradnak. Amire kötnek is megállapodást, arra is alacsonyabb mennyiségre, és alacsonyabb áron, mint tavaly. Félő, hogy rengeteg tradicionális szőlőtermelő megy tönkre idén. Hangsúlyozta, összetett, évek óta gyűrűző probléma mindez, amely most pattan ki igazán. Említette az alacsony belföldi fogyasztás és az export problémáját is, s azt, hogy a 40-50 forintos felvásárlói ár nagyon alacsony, 65 forint alatt nem térül meg a gazdák munkája. Hosszú távon sem a zöldszüret, sem a krízislepárlás nem megoldás, ha nem lesz radikális kormányzati beavatkozás a teljes szőlő- és borpiac tekintetében, akkor komoly gondokra kell számítani az ágazatban.

Országos piaci probléma ez

Régóta létező, országos problémáról van szó – reagált a nyílt levélre lapunknak Nyitrai Zsolt, Eger és térsége országgyűlési képviselője, miniszterelnöki megbízott. A politikus a Hírlap kérdésére úgy fogalmazott: minden tisztelet megilleti az egri borvidék szőlő- és bortermelőit azért az áldozatos munkáért, amelyet az egri borok presztízsének emeléséért folytatnak. Ugyanakkor – emlékeztetett – olyan, időről időre visszaköszönő piaci természetű problémával állunk szemben, amely helyben aligha kezelhető, megoldása csak az ágazat összes szereplőinek közreműködésével lehetséges.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában