Gondolatok az Eszterházy Károly-szobor feliratáról

Dr. Soós Imrének, a Heves Megyei Levéltár egykori igazgatójának a témáról megjelent tanulmányában – Barkóczy Ferenc vonatkozó érdemeinek ismertetése után – egyebek mellett a következők olvashatók: „S hogy az egyetemi intézmény két évtizedes vajúdás után sem valósulhatott meg Egerben, arra a magyarázatot a Mária Terézia-féle országos tanügyi reform célkitűzéseivel való összeütközésben kell keresnünk. (…) Az Ürményi József kancelláriai tanügyi előadó által kidolgozott országos tanulmányi rendtartást — Ratio Educationis-t — az uralkodó 1777-ben adta ki. Ez az elemi népiskoláktól kezdve az egyetemekig terjedően szabályozta a tanügy szervezetét.

A Ratio 14. §-a pedig így hangzott: Magyarországon csak egyetlen egyetem működik, éspedig a budai. (…) Az állami kultúrpolitikának a Ratio Educationis 14. §-ában kifejezett korlátozó törekvése 1777-ben végleg eltemette az egri iskola egyetemi rangra emelésének minden lehetőségét. Eszterházy is belátta ezt s 1777 után többé nem Universitas, hanem a szerényebb líceum néven nevezi három fakultásos iskoláját.” (A tanulmány címe: Az egri egyetem felállításának terve (1754—1777). Megjelenési helye: Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei V. Eger, 1967.)

Dr. Mészáros István, akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora az említetteket a következőkkel egészítette ki: „1784 októberében II. József Egerben járt s tárgyalt a püspökkel. Erről Eszterházy 1784. november 1-én hosszú levélben számolt be Batthyány Ignác gyulafehérvári püspöknek, volt egri nagyprépostjának. Ebben többek között ezt írta: amióta nem akarják az egyetemet Pestről Egerbe áthelyezni, azt az okot hozzák fel, hogy a Líceum épülete nem képes befogadni az összes tudományszakot (=vagyis a három fakultást). De hát Pesten vagy Budán egyetlen épület fogadja vagy fogadhatja be? Könnyebben lehetséges ez itt, Egerben.

A királyi egyetem Egerbe helyezését tehát ekkor már elvetették, ezzel az egri egyetem ügye a 18. században végképp lekerült a napirendről.” Eszterházy Károly püspök „ekkor, 1784-ben végkép letett egyetemalapítási szándékáról: a megvalósulás lehetősége ekkor vált teljesen lehetetlenné.” (A tanulmány címe: Egyetemszervezési tervek Egerben 1754-1948. Megjelenési helye: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1993/-1-2. sz.)

S végül következzen az, amit dr. Bitskey István akadémikus ír a témáról: „Az 1770-es évek elején Egerben az egyetemi karok tanulmányait előkészítő bölcselet, valamint a teológia, a jog és az orvostudomány oktatása is olyan kezdeményeket mutatott, amelyek egyetemi fakultásokká voltak fejleszthetők. Jól ismert tény, hogy az épület is készen állt a feladatra, hogy otthont adjon a létesülő univerzitásnak. Közép-Európa egyik legszebb barokk alkotása (…) azonban mégsem válhatott a felsőfokú tudományok oktatásának otthonává, mert nem kapott engedélyt az egyetemi képzésre.” (A tanulmány címe: Eger a barokk kori Közép-Európában. Megjelenési helye: Az Egri Domus Universitatis és Líceum című 2013-ban kiadott kötet).

Az Eszterházy Károly Egyetem honlapján ott található „Az Eszterházy Károly Egyetem alapító okirata (Hatályos: 2019. augusztus 01. -)”, amely az okirat módosításokkal egységes keretbe foglalt szövege.

Ebben egyebek mellett az olvasható, hogy „A költségvetési szerv alapításának dátuma 2016. július 1.” A szobrot sokan fogják látni rendszeresen, ezért, ha változatlan marad a felirata, sok emberben fog idővel rögzülni az, hogy az egri egyetemet Eszterházy Károly püspök alapította. Ő szerintük ehhez kétség sem férhet, hiszen a talapzatra bizonyára helytálló szöveg van írva. Az ott olvashatók helyességét erősíti számukra az is, hogy a főpásztorról van elnevezve az intézmény. Ha a püspök „egyetemalapító” marad, akkor az újabb nemzedékek lányai, fiai közül jó néhányba ez fog bevésődni, és ki tudja, hány turista távozik majd ezzel a városból.

A tények alapján a magam részéről a nem helytálló „az egyetem alapítója” helyett „a Líceum építtetője” megfogalmazást javasolnám.

Nem a püspökön múlt valójában

Eszterházy Károly püspök a róla elnevezett egyetem központi épületének, a Líceumnak az építtetője. Az, hogy 2016 előtt sohasem működött benne egyetem, továbbá az, hogy Eger nem lett már a XVIII. században egyetemi város, valójában nem raja múlott. A tényen azonban, hogy a megyeszékhely nem lett az, még ez sem változtat, és ezzel együtt azon sem, hogy a főpásztor nem egyetemalapító. Ez semmit sem von le az egyik legnagyszerűbb egri püspök érdemeiből, nem változtat munkásságának a megítélésén.