Hétezer liter házi pálinka főtt 2019-ben Heves megyében

Az adatok szerint tavaly jócskán megugrott a háznál készített pálinka iránti érdeklődés. Tavaly hetvennégy új pálinkafőző üstöt jegyeztek be megyénkben, s majd’ hétezer liter pálinkára váltották meg a párlatadójegyet. Egy biléta egy liter tömény ital készítésére jogosít, és hétszáz forintba kerül. Országosan 151 ezer adójegy talált gazdára a múlt évben, ez a szám több mint harminc százalékkal meghaladja az előző esztendőben bejelentett mennyiséget.

A hivatalos főzdék szerint is egyre többen próbálkoznak otthon, ám nem árt óvatosság is a lelkesedés mellé. Barta Gábor bélapátfalvi szakember elmondta: gyakori, hogy a próbálkozók inkább visszatérnek a hivatalos szolgáltatásokhoz.

– Az anyagiak miatt döntenek így – részletezte. – Beruháznak egy üstre, majd a járulékos költségek felmerülésével rádöbbennek, nem is éri meg annyira a háztáji főzés. Persze, vannak, akiket ez nem zavar, ám az ital minősége sehogy sem lesz megfelelő, és feladják.

A pálinkafőzés nem egyszerű mulatság, több lepárlási lépcsőn át vezet az út a végtermékhez. A hozzá nem értők számára veszélyes is lehet, hiszen a keletkező melléktermék mérgező. Általában azok járnak sikerrel, akik nem frissen vágnak bele, van a családjukban hagyománya a hungarikum előállításának.

– Sokaknál már dédapától öröklődik a tudomány, így kitapasztalták a tömény ital készítésének csínját-bínját – fejtette ki a szakember. – Nem csupán az alkohol miatt veszélyes a folyamat, előfordul, hogy nem szánják rá az összeget a megfelelő berendezésekre. Évről évre hallani olyan esetekről, amikor tragédiába torkollik a hagyományos tömény főzése.

– Egy üst százezer forint körüli tételnél kezdődik, aki sajnálja erre a pénzt, az jobb, ha bele sem kezd – hangsúlyozta Barta Gábor. – Persze, erre régen is volt példa, láttam már olyat, aki alumínium tejeskannából tákolt eszközökkel fogott hozzá, ami veszélyes.

A saját főzés szabályainak betartását az ­önkormányzati adóhatóságok ellenőrzik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) figyel arra, hogy a házi pálinkák ne kerüljenek kereskedelmi forgalomba. Az otthon készített nemzeti ital ugyanis arra szolgál, hogy az előállítója és a családja, a vendégei fogyasszák el.

– A desztillálóberendezést a megszerzést követő tizenöt napon belül a magánfőzőnek be kell jelentenie a lakóhelye szerinti önkormányzatnál, amely értesíti a NAV-ot. Tavaly Heves megyében több mint hatszáz magánfőző regisztrált az önkormányzatoknál – tudtuk meg dr. Paskujné Pifkó Mónikától, a NAV Vámhivatal Heves Megyei Adó- és Vámigazgatóságának hatósági főreferensétől. – Az illegálisan eladásra szánt párlatok kiszűrése miatt a NAV folyamatosan figyelemmel kíséri az internetes hirdetéseket, és a közérdekű bejelentések kivizsgálására is nagy figyelmet fordít. A megyében tavaly főleg kisebb lélekszámú településeken, elvétve bukkant az ellenőrzés illegális párlatértékesítésre. Az így lefoglalt párlat mennyisége kevesebb volt mint száz liter.

Az égési sérülésektől a robbanásokig

Sok veszélyt jelenthet, ha nem szakszerűen járnak el, és nem megfelelően tárolják, fogyasztják a nemes italt – figyelmeztet a Pálinka Nemzeti Tanács. Közleményében további tényezőkre is felhívta a figyelmet, így arra is, hogy a gyümölcs erjesztésekor színtelen, szagtalan mustgáz keletkezik. A balesetek többsége a lepárlás közben történik, a kisebb égési sérülésektől a robbanásokig minden előfordulhat. Ezt a nem szakszerű készülékek, illetve az alapvető biztonsági előírások mellőzése okozza. Kockázatos például az elkészült terméket ott tárolni, ahol a lepárlás zajlik. Magozás nélküli gyümölcsöt használni sem célszerű, mert a megengedett határértéknél nagyobb mennyiségű hidrogén-cianid és etil-karbamát kerülhet a cefrébe. A főzéskor keletkezett veszélyes anyagokat pedig nagyon fontos különválasztani.