A régi katonai lovaskultúrát szeretnék felébreszteni a Szilvásváradon készülő honvédhuszárok

A közelmúltbeli lóárverésen mutatkozott be először nyilvánosan a Honvéd Huszár Díszalegység előkészítő törzse, amely idén július elsején kezdte meg a munkáját a szilvásváradi Lipicai Lovasközpontban. A produkcióban szerepelt egyebek között díjlovaglás, díjugratás, lándzsás bemutató, illetve kardos ügyességi feladat.

A Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor nevét viselő Budapest Helyőrség Dandár 32-es számú Nemzeti Honvéd Díszegységének parancsnoka, Ádám Barnabás ezredes elmondta, a honvéd huszár díszalegység szerepel a Kincsem Nemzeti Lovasprogramban is. Ennek keretei közt indult a munka, amelynek eredményét a lóárverést megelőző bemutatón láthatta a közönség.

- Magyarországon 1945-ben megszűnt a huszárság, később, 1954-ig csak szovjet típusú lovasság volt. A hazai köztudatban és a katonai szakirodalomban kevésbé élnek azon huszáralakulatok, melyeknek létrehozásában részt vett vagy jelentős példával szolgált a néhai magyar huszárság. Ezen huszárezredek közül a XXI. században is működik Dániában egy, a magyar alapítású Gárda huszárezred. Franciaországban pedig három, a Bercsényi ejtőernyősök, a Chamborant nevű illetve az Eszterházy huszárezred.

Az első és a harmadik magyar alapítású, a másodikat pedig erre a mintára hozták létre. Hollandiában a Boreel huszárezredet magyar mintára szervezték, és Kanadában is négy működik. Szintén magyar mintán alapulnak az Egyesült Királyságban a Királynő Huszárjai és a Király Huszárjainak jogelődei. Ebből adódóan, illetve a nemzeti lovasprogramnak is köszönhetőn, azt a katonai képességet igyekszünk feléleszteni, amely egykoron a legmagyarabb könnyűlovassági csapatnem volt. Igyekszünk újrateremteni és megmutatni azokat a képességeket, amelyekkel valamikor a huszárok bírtak, s külföldön ma is rendelkeznek. Jelentős szakmai támogatást kaptunk Dallos Gyula örökös magyar bajnoktól, az Agrárminisztérium miniszteri biztosától, a Készenléti Rendőrség lovas alosztályától és a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetségtől, amely már 1991 óta őrzi a tradíciókat– vázolta az előzményeket Ádám Barnabás ezredes.

Mint mondta, szeretnék a régi katonai lovaskultúrát és a képességeket újjáéleszteni, a lóval való harmóniát és a magyar stílusú lókiképzést a díszelgési feladatok során bemutatni a hazai közönségnek. Ez egy hosszú folyamat, amelynek vége szinte beláthatatlan. Egy biztos, hogy elindult egy olyan jellegű munka, amely békében a magyar katona, a honvéd és a ló kapcsolatát újra előtérbe helyezi. Ugyanakkor a lovak nélküli, modern harchoz szükséges képességeket is kialakítja. Mindennek csúcsa a honvéd huszárság lesz. Előzetesen az a cél, hogy az állami és katonai protokollban mindezek jelenjenek meg. Mutassák be a csodálatos lipicait, és a jelenítsék meg a több százéves katonai lovaskultúránkat. Kifejtette, ide lóháton érkeztek őseink. Mélyek tehát a gyökereink, amelyek újrateremtése kulcsfontosságú a nemzettudat szempontjából. Az alegység tagjai az ország különböző részeiből érkeztek Szilvásváradra, van köztük budapesti, pécsi, kiskunhalasi és egri is. Ádám ezredes személy szerint egykori 24-es felderítőtiszt, aki ma Ostoroson él.

- A mostani bemutatón hét huszárt láthatott lóháton a publikum, és egy honvédelmi alkalmazott kollégánk önálló bemutatót hajtott végre. Mindegyiküknek van lovas múltja, sőt, van akinek több lova is van. Ebből adódóan ők alkotják most a Honvéd Huszár Díszalegység előkészítő törzsét. A cél az, hogy jövőre március 15-én a lobogó felvonáskor bemutatkozzon a díszalegység – említette az első dátumot Ádám Barnabás.

Kifejtette, a huszárképesség újrateremtése fokozatosan történik. Először azokat a feltételeket kell megteremteni, amelyek a megfelelő szakmai munkát megalapozzák. Ezért most egy szűkebb törzs dolgozza ki a szabályzatokat és kiképzési programokat. A lovak egyébként Szilvásváradról kerülnek hozzájuk tartós használatba. Jelenleg nyolc ló vesz részt a programban, döntő részük júniusban még a csipkéskúti ménesben volt.

- Nem kell megmagyarázni annak, aki látta, hogy milyen csodálatos munkát végeztek a bajtársak. A lovakat kézen és nyereg alatt idomítjuk, ezt mutattuk be. Igyekeztünk minden szegmensét megmutatni annak a munkának, ahová majd szeretnénk fejlődni. Ezek az alapok voltak, amit most bemutattunk, illetve átadtunk. Az idő nagy tényező a kiképzésben. A régi szabályzatok szerint egy év szükséges hozzá, ezt igyekszünk lerövidíteni. A régi lovassági és huszár szabályzatok, leírások segítik a munkát. A lipicaiak csodálatosan értelmesek, nagyon könnyen megértik azokat a feladatokat, amelyekre kérjük őket – hangsúlyozta az ezredes.

A tervek szerint a szilvásváradi lovasközpont a bázisa lesz a díszalegységnek, lovasiskola kapna ott helyt. Ez kulcsszerepet játszik a lovak és a huszárok kiképzésében, a nyílt bemutatók megtartásában. A parancsnok elmondta, hogy nagy segítőjük, támogatójuk a ménesgazdaság, mely helyet és lovakat ad, a huszárok pedig Nagyvisnyón laknak. Cseri Dávid igazgató és munkatársai mellett köszönet illeti még Nagyvisnyó és Szilvásvárad polgármesterét, Csőgér Bálintot és Szaniszló Lászlót is a segítségért. A tervek szerint itt marad majd egy kisebb részleg, mely minden nap a lipicaiak kiképzésével fog foglalkozni és támogatja a ménesgazdaságot.

A távlati tervek között szerepel az is, hogy felvegyék a kapcsolatot a többi NATO tagállam huszár alakulataival is. Ádám Barnabás ezredes szerint mindehhez először az alapokat kell megteremteni, amelyek feljogosítanák őket a következő lépésekre.