Két évtizede összetartanak az egykori lenkeys növendékek

Életem legszebb négy évét töltöttem itt – mutatott körbe a Balmazújvárosból érkezett férfi. Lantos László egyike volt azoknak, akik az egykori Lenkey János Honvéd Középiskola és Kollégium diákjaiként részt vettek a napokban rendezett nosztalgikus hangulatú jubileumi összejövetelen.

– A növendékek kezdeményezésére 2001. április 27-én alakult meg a cégbíróság által október 9-én bejegyzett Lenkey-s Bajtársi Egyesület. Az alapítók elhatározták, hogy közösen ápolják az előző évben megszüntetett iskola emlékét, s tovább viszik a lenkeys hagyományokat – tekintett vissza a húsz évvel ezelőtti eseményre Munkácsi Sándor.

Mint az egyesület kezdetektől fogva regnáló elnöke felidézte, később újabb és újabb diákok és tanárok csatlakoztak hozzájuk, így volt, amikor nyolcvanegy tagot számláltak. A továbbiakban szót ejtett működésük nehézségeiről, egyben köszöntét fejezte ki a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége által ennek enyhítésére nyújtott támogatásért.

A száztíz egyesületet összefogó országos szövetség elnökhelyettese, Vilmek Péter nyugállományú ezredes az elhangzottak kapcsán kijelentette: a BEOSZ nem létezhet a tagszervezetek nélkül, kötelességük hát segíteni őket. Tiszteletet érdemelnek mindazok, akik önzetlenül és becsülettel végzik a tevékenységüket – mondta, majd elismeréseket nyújtott át a kiemelkedő munkát végzőknek.

Ugyancsak köszönetét fejezte ki a tagságnak Munkácsi Sándor elnök is, aki jubileumi emléktárgyat adott át a ma is aktív alapító tagoknak, s az egyesület támogatóinak.

Az évfordulós esemény résztvevői ezt követően koszorút helyzetek el a névadó Lenkey Jánosnak a Kossuth Zsuzsa szakgimnázium aulájában, majd a ma is hadkiegészítőként emlegetett épület udvarán, illetve a Kisasszony temetőben lévő emléktáblájánál, szobránál és nyughelyénél.

Ezúttal sem maradhatott el az iskolai látogatás. Az alagsori falakon különböző tárgyak, tablók és fényképek emlékeztetnek arra, hogy az egykori növendékeknek volt egy közös álmuk: katonák akartak lenni.

A megőrzött fényképek egyike pedagógusnap alkalmával készült, amikor a tanárok irodalmi műsorral léptek fel.

– Ez én vagyok – mutatta a képen Szőcs Enikő, aki 1994 és 2000 között fizikát tanított. – Nagyon szerettem itt lenne, amikor bezárták az iskolát, annyira fájt, hogy sokáig még a környéket is elkerültem.

– Itt pedig én állok – folytatta Szántó József, aki kilenc évig volt nevelőtiszt, osztályfőnök, s a katonai alapismeretek oktatója. – Jó kapcsolatunk volt a növendékekkel, együtt sportoltunk, de voltak közös kulturális programjaink is – mondta.

A családban és a rokonságban számos katonaviselt férfi akadt, nem volt hát kétséges, hogy Lantos László ebbe a középiskolába jelentkezik.

– Amikor felvételizni jöttem, az udvaron hasonló korú srácokat láttam egyenruhában feszíteni. Rögtön tudtam, hogy közéjük akarok tartozni.

Az osztályban rövid idő alatt igazi csapatszellem és összetartás alakult ki. Akkor már a fiúkkal együtt négy lány is készült a katonai pályára, egyenrangúnak tekintették őket. A többség ma is tartja a kapcsolatot egymással, László ezúttal két volt osztálytársával, Balog Péterrel és Magyar Bélával elevenítette fel a régi időket.

– Ugyancsak katonásan neveltek bennünket, de azért nem voltunk szentek – vallotta be. Ezt azzal az esettel példázta, amikor a zeneterem ablakán át szöktek ki a völgybe Gizi néni pincéjébe. Lebukás lett a vége, meg is vonták tőlük a kimaradást. A bezártságot enyhítette, hogy akkoriban költöztek a szomszédba az egészségügyibe járó lányok…

A kecskeméti fiú 2003-ban, az utolsó évfolyamon végzett. Innen a Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskolába került, ahol gépesített lövész őrmesterként avatták fel. Bár a sors eltérítette az egyenruhás pályáról, ám amikor csak teheti, visszatér ide.

– Aki egyszer katona volt, az mindig is az marad – indokolta, hogy mi hozza vissza a lenkeysek közé.

Emlékérem

A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége az egri egyesület jubileuma alkalmából a közösség érdekében vállalt, s az elnöki funkciójában végzett önzetlen, példaértékű munkája elismeréséül BEOSZ-pajzsot adományozott Munkácsi Sándor elnöknek. Az egyesületi programok szervezésében és lebonyolításában végzett lelkiismeretes munkája elismeréséül jubileumi érmet és könyvjutalmat vehetett át Lenkey János, ezt a kitüntetést kapta meg Nagy Gábor nyugállományú alezredes is.