KONFERENCIA

2021.11.03. 20:00

Húsz bejelentett ragadozótámadás volt a Bükkben 2015 óta

Egyre több ­nagyragadozó bukkan fel az Északi-középhegység területén. Az itt élő gazdálkodókat kihívás elé állítja a farkasok, hiúzok a medvék megjelenése. A Parádfürdőn tartott kétnapos konferencián haszonállattartók és terepi szakemberek cseréltek eszmét a nagyragadozók okozta gondokról és a lehetséges védekezési eszközökről.

Gidai Zsanett

– Magyarországon főleg az Északi-középhegységben fordulnak elő ezek az állatok. A farkas megtelepedettnek tekinthető. A hiúzból csupán néhány egyed fordul elő az országban. Időnként egy-egy Szlovákiából átkóborló barna medve is megfigyelhető – olvasható a konferenciát szervező EuroLargeCarnivores LIFE honlapján.

A projekt keretében felmérést is készítettek, amiből kiderült, hogy a megkérdezett magyarok 45 százaléka ellenzi a medvék visszatérését az országba, míg 29 százalék támogatja. A farkasokkal szemben valamivel barátságosabbak a polgárok, 40 százalék ellenzi és 32 százalék támogatná az ordasok érkezését. Hiúzoknál 42 százalék hallani sem akar róluk, ám 32 százaléknak nem lenne problémája, ha több lenne hazánkban belőlük. Leírták azt is, hogy 2015 óta csak néhány, tényleges kárral is járó eseményről van információjuk.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén húsz bejelentett ragadozótámadás volt, melyek közül néhányat azonosítottak farkastámadásként, míg a többi megerősítetlen maradt, így akár kutya is lehetett az elkövető. Heves megye több településén is jelentettek károkat, például Pétervásárán, Bekölcén, Egercsehiben, Mikófalván, Egerbocson, Bélapátfalván, Bükkszentmártonon és Nagyvisnyón.

Az október 20. és 22. között megrendezett konferenciáról Kokics Viktória, a WWF Magyarország kommunikációs munkatársa tájékoztatott.

Parádfürdőn haszonállattartók, vadgazdálkodók, ­nemzeti parki szakemberek, egyetemek és kutatóintézetek munkatársai, civil szervezetek képviselői gyűltek össze.

– A fórum első napján nemzeti parki szakértők, hazai és határon túli kutatók, terepi szakemberek ismertették a nagyragadozók hazai és nemzetközi elterjedésével kapcsolatos kutatási eredményeket, azok természetes rendszerekben betöltött szerepét és viselkedését – mondta el Kokics Viktória.

– A második napon a haszonállatok védelmére szolgáló megoldásokat, jógyakorlatokat ismerhették meg a résztvevők. A témában tartott kerekasztal-beszélgetésen Észak-Magyarországon gazdálkodó haszonállattartók beszéltek a tapasztalataikról, a gondokról és a védekezési módszerek hatékonyságáról. Egyetértettek abban, hogy a Magyarországra visszatérő nagyragadozóknak helyük van a természetes ökoszisztémákban, de fontos, hogy a jelenlétük ne veszélyeztesse a hagyományos állattartást. Százszázalékos védelmet nyújtó megoldás nincs, de villanypásztor és nagy testű őrkutyák alkalmazásával a károkozások mértéke jelentősen csökkenthető. A jelenlévők élesben is megtekinthették, hogy miként lehet védeni a haszonállatokat a ragadozóktól.

– A Borsod megyei Sajómercsére, egy Natura 2000 besorolású területre látogattak, ahol Ádám László gazdaságában találkoztak a nagyragadozók ellen alkalmazott védelmi módszerekkel. A nyáját villanypásztorral, kerítéssel és két kuvasszal óvja a gazda. A kutyák a Kuvasz-Őr Program révén kerültek a gazdaságba – tudatta a kommunikációs munkatárs.

Kezdőképünk illusztráció Fotó: Shutterstock

Ezek is érdekelhetik