Süllők pusztultak a Tisza-tavi kubikgödrök vékony jege alatt

A sajnálatos eseményről a portál egyik olvasója számolt be, eszerint a körülbelül félméteres víz felső részét 5-6 centiméteres jég borította, az alatt lehetett látni az elpusztult példányokat, amelyek kivétel nélkül hatalmas süllők voltak. A felvétel december 23-án, csütörtökön délelőtt készült a Tisza-tó Apota nevű kíméleti területén. (Ez olyan rész, ahol halászni, horgászni vadászni, csónakázni, fürdőzni, vízisportot űzni tilos.) A videó feltöltője úgy gondolja: a halpusztulás az oxigénszegény víz hatására következhetett be.

Egy a tavat korábbi halőri munkája miatt jól ismerő, magát megnevezni nem akaró megyénkbeli szakember a Heol kérdésére azt mondta, hogy a süllőket kubikgödrökben érte a "végzet". Ezek a mélyedések a tó jellegzetes képződményei, s az utóbbi időkben erősen feliszaposodtak. 

Kitisztításuk nélkül pedig olyan gázok keletkeznek, amelyek elvonják a vízben lévő oxigént, ez pedig halpusztulást okoz.

- Hozzájárulhatott a történtekhez az is, hogy most igen lassú ütemben, napi egy-két centiméteres apasztással történt a tározó vizének a leeresztése. Gyorsabb vízcsökkentéskor a süllők elhagyták volna a mélyedéseket, s nem maradnak az oxigénhiányos környezetben a jég alatt - mondta a szakember.

A volt halőr elmondta azt is, hogy 10-11 esztendeje, amikor még a Magyar Horgász Szövetség volt a tó halászati hasznosítója rendszeres volt a halmentés a téli időszak beállta előtt.

A Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. marketingvezetője, Juhász Benedek marketingvezető előbb azt a tájékoztatást adta, hogy tudnak a történtekről. A halőrök már jártak a helyszínen, megkezdték a felmérést, és az esetről értesítették az illetékes hatóságokat. 

A nonprofit horgásztársaság később közleményt adott ki, mely szerint a haváriát a sekély víz és egy időjárási anomália együttesen okozhatta. Azt írják: az utóbbi évek átlagához képest nagyobb mennyiségben rekedtek a halak a sekély vízben, az elhullásuknak több oka is lehetséges. Ilyen lehet valamely mérgező gáz túlzott jelenléte, vagy éppen a létfontosságú oxigén hiánya. 

Az első szemrevételezések és a körülmények ismerete után nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a halpusztulást a túlságosan sekély, maximum 40 centiméteres mélységű víz és az időjárási körülmények halálos kombinációja okozhatta. A közelmúltban tomboló viharos szél iránya és ereje révén extrém mértékben kavarta fel az akkor még nyitott terület vizét. A nagy mennyiségű lebegő hordalék képes rárakodni a halak kopoltyújára, ami súlyos esetben a gázcserét is akadályozza. Az ilyen oxigénhiányos állapotot az érzékeny süllők nem képesek huzamos ideig elviselni, ez okozhatta pusztulásukat - írták közleményükben.

Szerintük a közelmúlt „jéghelyzete” nem tette lehetővé a terület korábbi megközelítését. A jég december 23-ra vastagodott meg annyira, hogy éppen csak elbírjon egy felnőtt embert. A jégen tartózkodás ebben az időben veszélyes, ezért tilos. A társaság helyszínre érkező szakemberei az 1-6 kilós tömegű egyedek összes mennyiségét mintegy 3-4 mázsára becsülték. A tetemek begyűjtése a jégviszonyok változásáig még várat magára - közölték.