Múltidéző

2022.05.21. 19:12

Maga Kállay Miklós miniszterelnök fogadta az új egri érseket 1943-ban

Szmrecsányi Lajos egri érseket ezrek búcsúztatták 1943-ban. Halálával megüresedett az érseki szék, amelyet új főpap lett hivatott betölteni.

HEOL

Czapik Gyula érsek bevonulása Egerbe

Forrás: filmhiradokonline.hu

Czapik Gyula érsek bevonulása Egerbe

Forrás: filmhiradokonline.hu

Korábban írtunk róla, hogy Szmrecsányi Lajos egri érseket akkora tisztelet övezte mindazért, amit élete során tett, hogy a temetésén a kormányzó maga is részt vett.

Megüresedett helyét új érsek töltötte be, aki nem sokkal később el is foglalta hivatalát. Lovashintón érkezett a Bazilika elé, ahol óriási tömeg várta, ünnepi viseletbe öltözött lányok hallgatták végig első Egerben tartott szertartását. Czapik Gyula egri érseket dr. Kállay Miklós, a Magyar Királyság miniszterelnöke fogadta. Ezt az eseményt találtuk meg a Nemzeti Filmintézet archívumában.

De ki is volt Czapik Gyula, és hogyan lett egri érsek?

A Magyar Katolikus Lexikon szerint Dr. Czapik Gyula 1887-ben született Szegeden könyvkereskedő és nyomdatulajdonos édesapa és nemesi származású édesanya gyermekeként. Kitanulta a nyomdászmesterséget, egy ideig igazgatója volt a Korda Nyomda és Könyvkiadó Vállalatnak. A gimnáziumot szülővárosában, a teológiát Temesváron és Bécsben végezte. 1910. augusztus 14-én, Bécsben pappá szentelték. 1912-ben avatták doktorrá.

Volt káplán, teológiai tanár, tanulmányi felügyelő, egyházmegyei ügyész, rövid ideig Horthy Miklós gyermekeinek nevelője is.

Több száz cikket írt saját nevén és Czékus Géza álnéven. Szerkesztette a Havi Közlöny, a Die Zeitung és a Temesvári Újság c. lapokat. 1916-tól nagyszemináriumi prefektus, 1918-tól egyházmegyei ügyész, 1919-ben szemináriumi aligazgató. A román megszállás miatt Temesvárról Budapestre költözött, az Egyházi Lapok, a Magyar Kultúra és A Szív szerkesztőjeként dolgozott. Az utóbbit Magyarország legnagyobb példányszámú hitbuzgalmi hetilapjává fejlesztette. 1922-ben kinevezték pápai kamarássá, 1929-től nagyváradi kanonok, 1930-tól szalócmonostori címzetes apát, 1935-ben pápai prelátussá nevezték ki. Veszprémi püspökké 1939. július 19-én nevezték ki. 1941 októberétől autóbaleset okozta csigolyatörése miatt hosszú ideig betegeskedett. Többfelé önálló lelkészséget szervezett a megyében.

Az egri érsek

Az egri érseki székbe 1943. május 7-én nevezték ki, melyet június 30-án foglalt el. 1943 és 1944 között apostoli kormányzóként irányította a veszprémi egyházmegyét is. Az iskolák államosítása után 1948. szeptember 21. és október 2. között Rómában tárgyalt. Az 1950/34. törvény erejű rendelet kiadása után szorgalmazta 5-6 ezer nővér és 100-150 szerzetes szociális otthoni elhelyezését, a Szolidaritás Háziipari Szövetkezet létesítését, Hódmezővásárhelyen 7 személyes papi otthon létrehozását. Igyekezett a szerzetes-papokat egyhmegyei szolgálatba állítani. Részt vett az állam és egyház viszonyát rendezni kívánó tárgyalásokon és a nemzetközi békemozgalmakban. 1951 és 1956 között a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, 1943 és 1956 között az Actio Catholica ügyvezető elnöke. A személyi kultusz éveiben a körülményekhez alkalmazkodva vezette a magyar katolikus egyház ügyeit. 1956-ban halt meg, az egri főszékesegyházban helyezték végső nyugalomra.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában