Már piacon a mátrai közösségi bormárka

A tavalyi borvidéki arculatváltással egy időben született meg a közösségi bor gondolata, melyhez idén hat borászat csatlakozott. Ennek a célja bemutatni a borvidék illatos fehér szőlőfajtáinak sokszínűségét, s megszólítani elsősorban a fiatal borkedvelő közönséget. 
Lényeges átalakuláson mentek keresztül az elmúlt években a Mátrai borvidék borászatai, mondta el Kovács Zita, a Mátrai Hegyközségi Tanács elnöke. 

– A borkészítés nagyrészt másod- és harmadgenerációs fiatal borászok kezébe került – fogalmazott Kovács Zita. – Az új, fiatalos mentalitás megmutatásának, a közösségi összefogás borvidéken belüli elindulásának első lépése az arculatunk tavalyi frissítése volt. Most elérkeztünk a második lépéshez, az első mátrai közösségi bor megalkotásához.

Ezzel egyértelműen a Mátrai borvidék népszerűsítése a célunk, s szeretnénk közelebb kerülni elsősorban a fiatal borfogyasztókhoz.

Egyszerű, de erős gondolatot kommunikálunk, amelyet a borászok személyes vallomásai töltenek meg tartalommal. A „mátraiságot” hirdetjük, egyben demonstráljuk az itt élő borászok és emberek közösségi érzését is. 

Horkay András borszakértő, hazánk első boriskolájának, a Cewi-nek az alapítója tanácsadóként vett részt a projektben. Szerinte az új Mátrai borvidéki stratégia alapja, hogy minden szereplője megtalálja a helyét a programban, a közösségi bor megalkotása is erre a gondolatra épült. 

– A célunk az volt, hogy legyen egységes üzenete a borvidéknek, hozzunk létre egységes arculattal rendelkező borvidéki márkát, amely a legfontosabb szőlőfajtáinkra épül. Ez illatos stílus, amely könnyed, jól értelmezhető, lendületes, fiatalos, de nem csak a fiataloknak szól, amit a fogyasztó a mátrai borokkal azonosít – közölte Horkay András. 

A bormárka megjelenésének megálmodására a tavalyi borvidéki arculatváltást is kidolgozó Progressive Reklámügynökséget kérték fel. Szabó Orsolya operatív igazgató, aki a brandingért felelős projektcsapat vezetője is volt, arról beszélt, hogy a márkanév megalkotásánál cél volt a borvidék nevének használata, s ama gondolat megjelenítése, hogy a szabályozás alapján minden borászat közösségi bora kicsit más, így az adott borász megmutathatja vele, milyen az ő Mátrája. 

– A MyMátra márkanév e gondolatokat egyesíti, jól használható külföldi piacokon is. A bor vizuális világát érzésekre, hangulatokra, színekre építettük. Megalkottuk a Mátrai borvidék illat- és ízjegyeinek szimbólumrendszerét, s ezeket a gyümölcsökre, növényi elemekre, virágokra utaló formákat töltöttük meg színekkel, s helyeztük el a címkéken. A frontcímkén azonosítható a bort készítő borászat, s hogy az adott pincészetnek mit jelent a Mátra. Az, hogy azonos grafikai elemekből és színpalettából dolgoztunk, azt eredményezi, hogy bár minden borászat címkéje más, mégis egységes polcképet alkotnak – összegzett Szabó Orsolya. 

Szigorúak a készítés követelményei - A közösségi bornak legalább három illatos szőlőfajta házasításából kell állnia, amelyekből egyik fajta aránya sem lehet kevesebb tíz százaléknál, ám fajtánkként nem haladhatja meg a harmincöt százalékot. Meghatározó szőlőfajtái az Irsai Olivér, a cserszegi fűszeres, a muscat ottonel, a sárga muskotály, valamint a tramini, amely szőlőfajták arányának együttesen legalább hetven százaléknak kell lenni a házasításban. Harminc százalék erejéig házasítható még hozzájuk sauvignon blanc, rizlingszilváni, zöld veltelini, zenit és királyleányka. A mátrai illatos márkabora kizárólag reduktív elkészítéssel készülő csendes bor lehet, amelynél hordóhasználat nem engedélyezett. Stílusában száraz, friss, közepesnél élénkebb természetes savszerkezet jellemzi, maximum közepes test és közepes alkoholtartalom.