A holokauszt borzalmaira emlékeztek Gyöngyösön és Egerben is (galériák)

Holokauszt-megemlékezést tartott vasárnap a zsidó temetőben a Gyöngyösi Status Quo Ante Zsidó Hitközség és a Barankovics István Izraelita Műhely Egyesület. A gyöngyösi gettó 1944-es kiürítésének napján Weisz Péter, mindkét egyesület elnöke felidézte azt, hogy az a nap 1356 Status Quo hitközségbeli tag, továbbá 466 ortodox személy, s emellett a járásából 174 zsidó ember Auschwitzba hurcolását jelentette. Az elnök kiemelte, hogy hetvennyolc éve megmagyarázhatatlan kérdés, hogyan történhetett ez a XX. században, a fejlődés évszázadában. Rámutatott ugyanakkor, hogy az évszázad a genocídiumok, a ki- és betelepítések, az esztelen öldöklés korszaka volt. Weisz Péter hangsúlyozta, hogy az emberi élet rövid és esendő.

– Haragunkat győzze le a szeretet. önzésünket pedig a nagyvonalúság. Mert a gyűlölet nem küzdhető le a gyűlölettel. A gyűlölet egyetlen orvossága a szeretet. Legyen ez az emlékezés tisztelet a holtaknak, figyelmeztetés az élőknek, és egy fogadalom a jövő felé, hogy többé soha ne történhessen meg ilyen borzalom – fogalmazott Weisz Péter.

Horváth László országgyűlési képviselő szerint a holokauszt olyan mély sebeket okozott a zsidóságnak, de az egész társadalomnak is, amelyeket az idő sem gyógyít be. 

– A kérdés mindannyiunk számára az: ezt a sebet az elmúlt nyolcvan évben valóban kitisztítottuk? Kibeszéltük, hogyan történhetett ez meg? Mert anélkül nem lehet tovább lépni – mutatott rá Horváth László.

Deutsch Péter rabbi kijelentette, hogy a sok szenvedés ellenére a zsidóság hisz a jelenben, és a jövőben. A résztvevők végül a lélek halhatatlanságát szimbolizáló köveket helyezték el a holokauszt emlékművön.

Egerben is megemlékeztek a holokauszt borzalmairól.

Oroján Sándor önkormányzati képviselő Facebook-posztjában is kifejezte együttérzését az Egerből elhurcolt zsidókkal. Mint írja, 3000 zsidót kényszerítettek gettóba, majd hurcoltak el marhavagononkban a biztos halálba - az időseket és gyermekeket egyből a kemencébe.
A képviselő felteszi a kérdést, vajon milyen lenne ma Eger, ha nem hiányzott volna a városból több ezer értékes ember tudása, munkája az elmúlt 77 évben.