A természet gondoskodik mindig az újrakezdésről, de komoly gondokat okoz az aszály megyénkben is

A város határában a Zagyva és a Szuha-patak összefolyásánál lévő selypi ülepítőtóból nemrég teljesen eltűnt a víz. A Magyar Madártani Egyesület (MME) birtokában lévő létesítmény sorsáról korában lapunk is beszámolt. Azóta a helyzet csak tovább romlott, hiszen a szinte sivatagivá aszalódott talaj és a vizet kereső tétova madarak jelzik, hogy a száraz tófenék nemrég még megannyi vadon élő életformának adott otthont és táplálékot. Mára azonban a csapadékhiány miatt fellépő aszályos vízhiány miatt a sűrű náddal körülvett élettér a pusztulás jeleit mutatja. 

A helyzet speciális – mutatott rá dr. Halmos Gergő, az MME ügyvezető igazgatója –, hiszen a selypi tó egy mesterséges építmény. Valaha a hatvani cukorgyárhoz tartozott, s évtizedekkel ezelőtt sikerült az egyesület, valamint az ott élő színes állat- és madárvilág számára megmenteni. Amellett, hogy ez a tó egy mesterséges létesítmény, a folyó- és állóvizek eltűnése, kiszáradása, nagymértékű apadása egyre nagyobb problémát jelent az élővilág szempontjából, ezzel ma már napi szinten lehet találkozni a híradásokban. 

Az említett tó kiszáradása ebből a szempontból sajnálatos tény, azonban annyiban mégis eltér a természetes élőhelyeknél előforduló folyamattól, hogy ez a létesítmény eleve csak akkor kaphatott vizet, ha azt mesterségesen pótolták, feltöltötték. Ennél a tónál a vízpótlás azonban jelenleg nem oldható meg. 

– A selypi tóba csak úgy lehetne vizet engedni, hogy a mellette lévő horgásztóból kapja, azonban ott nemrég tulajdonosváltás volt. Így jogi akadálya és még ezenkívül bonyolult hatósági engedélyeztetési okai is vannak annak, amiért nem kaphat vizet a terület – magyarázta dr. Halmos Gergő. 

Az aszályos idő­járás hatásai túlmutatnak a tó problémáján

A probléma túlmutat a selypi eseten. A vízimadarak táplálékbázisát is érintette a vízhiány a ­költési időszakban, így alacsonyabb fiókaszámmal kellett számolni. Sok helyen az aszály hatására élőhelyek számolódtak fel, azonban nagyobb fokú mobilitásuk miatt a madarak ezt még könnyen átvészelték, egyszerűen máshová repültek és kerestek egy újabb, nekik kedvező helyet, azonban minden fajra van hatása a mostani időjárásnak a táplálékbázison és az élőhelyeken keresztül. 

– Ha egy nagyobb víz, akár egy Velencei tó nagyságú is, kiszárad egy-egy évre, még nem olyan mértékű a károsodás, hogy azt a természet ne tudná könnyen helyreállítani. A hosszabb távú kiszáradás hatásaival azonban komolyabban lehet számolni, mert az már átalakítja az élőhelyeket. Ha három vagy öt évig ilyen állapotban áll egy terület, akkor ott már kinőnek a bokrok, nehezebben áll vissza az eredeti állapot, ha újra vizet kap – mondta el dr. Halmos Gergő. 

Melegebb nyarak következnek - Selypen ha ismét vizet kap a tómeder, akkor könnyen helyreállhat a korábbi állapot, azonban a szakember szerint az Alföldön nem ilyen rózsás a helyzet. Súlyosan érintette a bíbic vagy a piros lábú cankó költőhelyét a vízhiány. Orbán Zoltán, az MME szóvivője szerint ilyen helyzettel a szakemberek még nem találkoztak, így nem megjósolható, hogy az eltűnt élővizek milyen hatással lesznek az élővilágra. Úgy fogalmazott, hozzá kell szoknunk ahhoz a gondolathoz, mely szerint a mostani nyár a hátralévő életünk egyik leghidegebb nyara. Ez jelentős kihívás lesz.