Eger egyelőre nem tervezi a víziközmű vagyon átadását

Veszélyben van az önkormányzati tulajdonban lévő víziközmű társaságok működése, ugyanis a következő időszakban jelentősen drágább energiát használva tudják kiszolgálni a lakosságot és a közületeket. A cégeket sújtja a közműadó is, valamint árat sem emelhetnek, a rezsicsökkentés miatt ugyanis 2013 óta változatlan áron szolgáltathatnak ivóvizet. Azóta pedig emelkedtek a munkabérek, de az igénybe vett szolgáltatások, a vásárolt eszközök árai is, miközben a tulajdonos önkormányzatok is kevesebb pénzből tudnak gazdálkodni az elvonások, a csökkenő adóbevételek miatt. Ezáltal saját cégeiket sem tudják oly mértékben támogatni, mint ahogyan arra szükség volna. A Magyar Víziközmű Szövetség számításai szerint a jelenlegi, elöregedett ivóvizes infrastruktúra felújítására a következő tíz évben összesen 1500 milliárd forintot kellene költeni.

Az elmúlt években több önkormányzati tulajdonú vízszolgáltató céget kénytelenek voltak a tulajdonos önkormányzatok átadni az államnak. Ezek számíthatnak ugyanis a veszteségek kompenzálására, állami támogatásra.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke nyílt levelében fordult a polgármesterekhez. Mint írta, az ellátási felelősségüket komolyan figyelemmel kísérő polgármesterek évek óta segélykiáltásokat küldenek a kormány felé az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás finanszírozásának helyreállítása érdekében. A vízközmű-szolgáltatók szakmai szövetsége, a MaVíz megrendelésére 2014-ben a KPMG, 2016-ban és 2018-ban a Századvég Gazdaságkutató készített átfogó elemzést. A független szakértői tanulmányok nem csak a problémafeltárással foglalkoztak, hanem konkrét és használható javaslatokat dolgoztak ki a fenntarthatóság, valamint a vízközmű szolgáltatásról szóló törvény betarthatóságának biztosítására. A kormány ezek után arról döntött, hogy amelyik tulajdonos nem tudja működtetni a víz- és szennyvízközmű rendszerét, attól átveszi a szabályzó és az ellátás felelősségét az önkormányzatokra tevő és minden lehetséges beavatkozási eszközzel rendelkező állam.

Schmidt szerint a lassan tíz éve befagyasztott díj, rengeteg pluszköltség okán lámpással kell keresni azokat az üzemeltetőket, amelyek nem vesztették el saját tőkéjüket és nem fordultak veszteségbe. Az állam a saját cégeinek tőkevesztését pótolta, összesen 135 milliárd forinttal, míg az önkormányzati tulajdonú szolgáltatók és önkormányzatok, mint tulajdonosok semmilyen támogatásban nem részesültek. Azt gondolta, hogy most talán kapnak támogatást az önkormányzati cégek, de nem így történt. Csak az a cég kap állami forrást, ahol az önkormányzatok átadják a tulajdonukat ingyen a magyar állam számára.

A TÖOSZ elnöke úgy látja, hogy a mintegy 40 víziközmű cég alsó egyharmada, a vidéki hátrányos adottságokat örökölt kisvárosokat és falvakat üzemeltető szolgáltatók a csőd szélén vannak. A középső harmad is csak azért mutat még életjeleket, mert nem végzik el a szükséges karbantartásokat, felújításokat. Őket jobb állapotban találta a rezsicsökkentés és kevesebb közműadót kell fizetniük. A felső harmadban jellemzően a nagyvárosok cégek vannak, de a tartalékaik nekik is elfogytak. Schmidt szerint attól, hogy a vagyont és a felelősséget átadják, az üzemeltetés kérdése nem oldódik meg, de úgy gondolja, minden felmerülő probléma az államot terheli. Az állam tőkepótlással vásárolná be magát a többségi önkormányzati társaságokba, majd a cég várhatóan folytatná tevékenységét. Schmidt reméli, hogy utána ezek az eszközök továbbra is közösségi tulajdonba maradnak, mert csak ez tudja garantálni az ellátás biztonságát, a díjakat, a fejlesztések folyamatos fenntartását, innovációt, valamint a hatékonyságot.

Heves megye középső és déli részén a Heves Megyei Vízmű Zrt. szolgáltat, de Nógrádban és Borsod megyében is tartoznak hozzá települések. A többségi önkormányzati tulajdonú cég tavalyi nettó árbevétele 7,888 milliárd forint volt, míg 2020-ban 7,165 milliárd forint bevételt termelt. Az eladott ivóvíz mennyisége tavaly 12,54 millió köbméter volt, ami folyamatos emelkedést jelent, 2017-ben 11,7 millió köbméter víz után fizettek a fogyasztók. A cég egyéb bevétele az elismert értékvesztésből származott, ami tavaly 859, tavalyelőtt pedig 898 millió forint volt. Adózás utáni eredménye 2021-ben 28,2 millió forint volt, a társaság 90,5 millió forintnyi adót fizetett be az államnak a nyereségéből. Több projektjükkel igyekeztek energia-hatékonyabb működést elérni.

A másik nagy megyei szolgáltató, a többségi állami tulajdonú Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. vastagon veszteséggel működött az elmúlt években. Tavaly szűk 11 milliárd forintos árbevétele mellé 10 milliárdos egyéb bevételt, állami támogatást könyvelhetett el, ebből a legtöbbet, 6,8 milliárd forintot támogatásra kapták, emellé közel 900 milliós önkormányzati juttatás érkezett. Az elengedett visszapótlási kötelezettség 1,876 milliárd forintnyi pluszt jelentett. A cég adózott eredménye ennek köszönhetően tavaly 79 millió forint volt. Egy évvel korábban 10,6 milliárdos nettó árbevétel mellé 9,9 milliárd forintos támogatás érkezett, ennek köszönhetően 144,5 millió forintos eredményt mutatott föl a társaság.

A szintén állami Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. csak néhány településen szolgáltat Heves megyében. A cég tavaly a 12,9 milliárd forintos árbevétele mellé 10,65 milliárd egyéb, közte 9,6 milliárd forintos állami működési támogatást kapott. Adózott eredménye 25,4 millió forint volt.

A három társaság közül az ÉRV Zrt. 3,86 milliárd, a TRV Zrt. 1,5 milliárd, a Heves Megyei Vízmű 651 millió forintot tudott beruházásokra fordítani 2021-ben.

Megkérdeztük az egri önkormányzatot, hogy legnagyobb tulajdonosként egyeztettek-e már a többi helyhatósággal arról, mit terveznek a Heves Megyei Vízmű Zrt-vel, tud-e költségeket csökkenteni a társaság, illetve az önkormányzatok tudják-e támogatni. Érdeklődtünk arról is, hogy mit várnának az önkormányzati tulajdonosok az államtól ahhoz, hogy megmaradjanak, működőképesek legyenek és fejleszteni tudjon a cég.

A polgármesteri hivatal egy országos napilapot tájékoztatott hamarabb álláspontjáról, ezt követően nekünk is megküldte válaszát. Mint írták, a város önkormányzata 25 százalékos aránnyal a részvénytársaság egyik legnagyobb tulajdonosa, de más települések, köztük Hatvan, Gyöngyös és Heves is a fenntartók közé tartozik. Az idei évben Egerben a víziközmű cég helyzete rendben van, az átvételét a város még nem ajánlja fel az államnak, de azt, hogy 2023-ban mi lesz, nehéz megjósolni. A jelenlegi számítások szerint a most nyereséges Heves Megyei Vízmű Zrt. évi hat és fél milliárdos árbevételéből 1,2 milliárdot fizet ki a működésével kapcsolatos rezsiköltségekre, viszont ez az összeg jövőre meghaladhatja majd az ötmilliárd forintot. A jövőre nézve ezzel kapcsolatban egy átgondolt, egyeztetéseken alapuló döntést szükséges hozni.