Vasúton pár krajczárért utazhatik 1900-ban

Ösztöndij 

A helybeli Chevra Kadischa (Szent Egylet) f. hó 2-án tartá meg Spitzer Mór elnöklete alatt évi közgyülését, mely alkalommal Adler Miksa gondnok azt inditványozta létesitene ezen jótékony intézet egy 50 koronás ösztöndijat a helybeli izr. iskolát látogató tanulók részére kik a hit és erkölcstanból legjobb eredményt tanusitanak. Ezen inditvány nagy lelkesedéssel elfogadtatott és a közgyülés kimondja, hogy évenkint öt tanuló 10-10 koronás ösztöndijban részesitessék. A szent egylet eme philantropikus tette által megörökitette nevét az iskola arany lapjaiban és módot nyujtott a kis diákseregnek, hogy a vallás erkölcstanban egymással versenyezzenek. Tudva van hogy az egyesület évenkint sok szegénynek nyújt segélyt betegeket ápoltat és azok gyógyszereiről gondoskodik és ezen uj határozatával jótékonyságát csak emelte. A helybeli iskola pedig büszkén üdvözli a derék emberek fenkölt gondoskodását és köszönetet szavaz a nemes elhatározásért.

Az Ujszász-Jász-Apáthi vasút 

Mikor évekkel ezelőtt a Budapest kassai vasutat épitették, Gyöngyöst szemelték ki egyik góczpontnak. A város képviselőtestületéhez fordultak a kellő támogatásért. Akkor – nem óhajtunk senkit támadni vagy szemrehányással illetni – nem akartak vasutat, nem ismerték nagy kihatását egy vasutközlekedési góczpontnak a város fejlődésére. Nem volt egyén nagyobb látókörrel ki a város érdekeit védve, felvilágositotta volna az egyeseket, kik nevetségesen kicsinyes okokból ellenezték, hogy a vasút városunkon vonuljon keresztül.

Azóta sajnosan tapasztalják, hogy mily nagy hátrányok származtak ebből reánk. Sopánkodunk, de nem segitünk, mert nem igen tudunk segiteni magunkon. Képtelennél képtelenebb, pénzügyileg majdnem kivihetetlen tervek fogannak egyesek agyában igazolásul annak, hogy még ilyen áldozatok árán is kellene valamit tenni, hogy Gyöngyös város régi, nagy forgalmát vissza nyerje. És ezt a helyes vasúti közlekedéstől várják.

Mi voltunk piacza még csak rövid 15-20 évvel ezelőtt is a Jászságnak. Hozzánk jött venni a mire szüksége volt Jászberény, Apáthi, Kisér, Árokszállás és tudná az ég, még micsoda nevü helyekről a publikum, és itt adta el azt a mi neki termett. Tisztességes, jó hirnevü, nagy kereskedelmi város volt Gyöngyös. Természetes, hogy ez nagyot változott. A publikum kényelmesebb lett és minek tegyen hosszu utat kocsin, mikor most a vasuton pár krajczárért utazhatik egy más városba. Lehet, hogy az elszokás folytán még ha már most kapnánk is jó vasúti közlekedést, a közönséget már egészében nehéz lenne visszanyerni.

(…) Ezeket a dolgokat azért mondtuk el, mert az Ujszász-Jászapáti helyi érdekü vasút folyamodott Gyöngyös városához, hogy a Vámos-Györkig kiépitendő vasutjából törzsrészvényeket vegyen. Nem tudjuk miként vélekednek a városházán? Vegyük fontolóra, hogy ezen uj vasutvonal elősegiti-e a mi érdekeinket? A mi nézetünk szerint igen. Mi nem tekintjük áldozatnak ha törzsrészvényeket aláirunk, mert ezen részvények majd jövedelmeznek is. Az épités kevésből kitelik; ez igen termékeny vidék, mely sok szállitani valót terem, ezzel ide édesgetjük a vasút mentén lakókat jó és olcsó borainkkal, könnyen beszerezhető fával, kővel.

Mi ismételten is csak megfontolást, komoly meggondolást ajánlunk. 

Hirek. 

- Parádon egy uj savanyuviz-forrást találtak, mely „parádi Erzsébet-forrás” nevet nyert; vizét, mely csaknem teljesen hasonló az eddigi parádi savanyuvizhez, dr. Felláter E. vegyész a helyszinén vegyelemzés alá vevén, kitünt, hogy ugy szilárd alkatrészeket, mint kénkönléget és szénsavat gazdagon tatalmaz, s alkatrészeinél fogva borral vagy a nélkül üditő s egészséges italul szolgál. Pestre már is nagy mennyiségben szállitanak e vizből, mely Parádon az eddigi parádi viznél 2 krral olcsóbban adatik kis-üvegenkint.

– Városunk zenekedvelő, különösen zongorával biró lakosait figyelmeztetjük, hogy Humann B. úr zongorahangoló Pestről városunkba érkezett, és zongorák hangolása végett néhány napig itt marad; - lakása a „Gólyához” czimzett vendégfogadóban.