Mókusok ugrálnak az egri utcákon, jobban tesszük, ha nem etetjük őket

Emlősökről, pontosabban kisebb emlősfajokról szoktak szólni a hírek, hogy megjelentek, ott vannak az adott városban, faluban, lakott helyen – közölte a szakember. Érdekes körbejárni a kérdést, hogy hogyan mennek oda. Az egyik indok az, hogy a városban kevesebb a ragadozó, így nagyobb biztonságban vannak. Vannak ugyan macskák, kutyák, de a természetben lévő veszélyekhez képest ezek elhanyagolhatóak. Ugyanakkor kiegyensúlyozottabb a hőmérséklet is. Ritka a kemény fagy, vagy a szárazság, amit az erdőkben, réteken nehezebben tudnak elkerülni, városokban könnyebb védett helyre húzódni. A településekre vonzza őket a táplálékbőség is: kint a mókusnak sok száz fát kell bejárnia, hogy elegendő makkot, tobozt szerezzen, az emberek közt több az élelem. Ez együtt jár azzal, hogy nagyobb az egységnyi területen élő mókusok száma a településeken, mint ugyanakkora erdőben.

Etetni nem szükséges semmilyen vadat, a madarakat sem. Sok jószándékú ember azt gondolja, hogy éheznek szegények, segítsünk nekik. De ezzel ártunk ezeknek az állatoknak. Az egy dolog, hogy biztosabb a túlélésük, de kikerülnek a természetből, és így lehet, hogy nekik pillanatnyilag jót teszünk, de a biodiverzitásnak, azaz a biológiai sokszínűségek annál rosszabbat. A túlélésük biztosított ugyan, ez konkrétan nekik jó, de kikerülnek a természetből, ahonnan hiányoznak, és ahol eddig is túléltek, hiszen az evolúció során így fejlődtek ki. 
Egy mókus az erdőben egy hektárnyi területet igényel, ez városban, kertben 50-100 négyzetméterre csökken. Egy hektárnyi területen több mókus fér el, ami miatt könnyebben terjednek a betegségek is közöttük. Ráadásul az a mókus, amelyik az erdő helyett a városban lakik, már nem lesz tápláléka a ragadozóknak, amelyek egyedszáma csökken, hiszen kevés az élelem. A szakreferens hasonlata szerint olyan ez, mintha lenne egy kötött pulóverünk. Kibontunk egy szálat és elkezdjük húzni. Lefejtünk egy sort, még egyet, még egyet, és a végén elfogy a pulóver. A természet is ilyen, ha egy helyen megszakad a láncolat, akkor az az egészre hatással lesz.

A mesterséges etetésnek egyéb veszélyei is vannak, ugyanis károsul az állatok bélrendszere. Ez gyulladásokhoz vezethet, ami az állat korai halálát jelentheti. A mókus megeszi a neki kitett diót, ami jóval olajosabb, mint a makk, ez óriási kalóriatöbbletet jelent az állatnak, elhízik tőle. Lehet, hogy sokak szerint nagyon cuki egy kis pufók mókus, ahogy eszi a diót, de érdemes belegondolni, hogy az az állat az elhízással már komoly szív- és érrendszeri betegségeknek van kitéve, magas koleszterinszintnek, ami az emberi környezetben is nehezebbé teszi, vagy ellehetetleníti az életben maradását.

A mókusok nem odúban laknak, hanem fészket raknak. A fa legtetején, vékony ágak között építi gallyfészkét, és ő ebben lakik. Amikor jön egy ragadozó, mondjuk egy nyest, akkor a vékony ágak himbálózni kezdenek, ez elég a mókusnak arra, hogy meneküljön. Odúból nem tudna menekülni. A fészkét a szakemberek is nehezen veszik észre, de vannak jelei annak, ha mókus lakik egy fán: a földön szétszórt magvak, vagy jellegzetesen lerágott tobozok: Minden pikkelyét lerágják, csak a legtetején lévőket nem.

Az Érsekkertben, Felsővárosban, a Lajosvárosban is egyre több a mókus. Egyébként nem Eger az egyetlen város, ahol elszaporodtak – ismertette a szakreferens. Az elmúlt 10-15 évben látványosan sok egyed jelent meg több településen. A Debreceni Nagyerdőben például soha nem volt mókus. Nagyjából 20 éve figyelték meg az elsőt, azóta már rengeteg van ott is. Nem tudni, mi az oka ennek a hirtelen nagy elszaporodásnak, de talán az adatok gyűjtése során kiderül ez a rejtély.