Idén 50 éve, hogy átadták a Kiskörei Vízlépcsőt

A Tisza középső része az ország legaszályosabb vidéke - tudtuk meg a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumában talált videóból. A Nagykunág, a Hortobágy ősidők óta főleg állattenyésztésből, takarmánytermelésből élt. Romantikus vidék, de szegény. Koháry Sz. Nándor létesítményi főmérnök azt mondta, itt a Közép-Tisza völgyében olyan lehetőséghez jutnak a mezőgazdasági üzemek is, de ugyanígy az ipari üzemek is, amire eddig nem volt mód. Az árvízi veszélyeztetettség nagymértékben lecsökken, és számos más előny is jelentkezik.

Miféle előny? Például a vízenergiából elektromos energia is lesz. A hajózó zsilip már az idén megkönnyíti a nagyobb hajók útját. De a legfontosabb az öntözővíz. Két főcsatorna épül az öntözéshez. Mindkettőből mintegy 20-20 kilométernyi rész máris vizet ad. Agócs József főmezőgazdász úgy fogalmazott akkor, hogy ez a víz, amit már itt látunk a Jászsági Főcsatornából nyert víz. Ezzel a vízzel ez esztendőben már nyolcszáz katasztrális hol földet öntözünk, és végső soron az üzem teljes fölkészítése után hatezer katasztrális hold öntözése válik a termelőszövetkezetben öntözhetővé.

Az öntözés első és legfontosabb feltétele a víz. De ez még nem minden.

– Nincsenek modern öntözőberendezések, amelyek a jelentkező mezőgazdasági munkaerőhiány mellett megoldhatná az öntözést. Az lenne szükséges, hogy a termelőszövetkezetnek kedvezményes, hosszúlejáratú hitel formájában megfelelő pénzeszközök állnának rendelkezésre ennek a lehetőségnek a kihasználására – mondta akkor Agócs József. Eredmények, amelyek évszázados gondok végét hozzák. Hoznak új gondokat és főleg új tennivalókat is. A kiskörei vízlépcső megépítése nagy lépés Széchenyi István és Vásárhelyi Pál álmainak megvalósítása felé.