Haláláig remélte, hogy Recsken felhozzák a mélyből a magyar ércet

Magyarországon szerzett diplomát, mielőtt kényszerűségből elment volna a feleségével. Egerben végezte iskolái egy részét a Dobó gimnáziumban, s jegyezte a recski színesfémlelő telepek feltérképezését. Azután Floridában élt a nejével, Évával. Évtizedeken át közösen vezették Sarasotában a Kossuth Klubot. Erejük fogytán, néhány éve 600 kilométerrel fentebb élő lányukhoz, Jacksonville-be költöztek. 

Nyolc éve készítettem vele portréfilmet. Elvittem magammal tavaly decemberben, hogy átadom. Beleégett a zsebembe, úgy jött velem vissza, s mikor pár napja rendeztem a könyvespolcot, beleakadtam az egyik könyvébe. Ez már Isten figyelmeztetése volt, hogy valami közeleg! 

Eger városa felmagasztosul a tolla nyomán. Szeretett iskolavárosa megdicsőülve fonódik egybe a történelem koptatta érvvel: miért más az az ember, aki innen indul világgá, az Eged hegy aljáról? Elkeveredni tud, de meghalni nem, ha elég erőt merített a Dobó-bástya mellett. 

Elkeveredett, kivált mint nagyszerű mérnök már Amerikában, ahol megbecsült szakember lett, ha hazája kommunista csőcselékei ki is űzték, s vissza nem fogadták. A színjelessel végzett diák elgereblyézte a Dobó gimnázium homokját, melyen nyomot hagyott, s csak emlékezett, minden találkozáskor a Dobóról beszélt. És emlékezett az elvitt 300 diákra, akik egy éjjel parancsot kaptak: kis robotra mennek repülőteret gereblyézni. Haláláig remélte, hogy Recsken felhozzák a mélyből a magyar ércet, amely a gazdaság virágzásának valódi motorja lesz. 

Mélyen meg kell ismerni őt, még ha feszültség gerjed is bennünk, ha olvasni kezdjük Kisvarsányi Géza könyveit, mert érezzük, valami hiányzó láncszemet fényesítget az író, s aki olvassa, arra gondol, mennyi hasonló történelemszemléletet alakító mű maradt távol az olvasótól. Igen. Tisztelet a nagyon kis számú alkotónak, háttéralkukat kötött az értelmiség, a megélhetési iskolázott embertömeg, ezért nem jelentek meg nagyobb számban létfontosságú dokumentumok. 

A nemzetközi hatalom eszköze volt az is, hogy nem jelentek meg alapvető vallomások. Nem hekkertámadás volt ez akkoriban, csak felszólítás: nem kell a leventékkel, a II. magyar hadsereg tragédiájával foglalkozni! A málenkij robottal sem. Ahogyan mondják hivatalosék: elévültek azok már. Ez persze nem igaz, mint ahogyan a vörösök igéje sem! A bolsevik bűnök ugyanúgy üldözendők, mint a zsidó holokauszt elkövetői. Mert a magyar holokauszt 1920 óta tart, s ebben ott van a II. világháborúba hajtott magyarság kiirtási kísérlete is. 

Különösen mélyrehatóan kellene azonban ehhez hadba hívni az írókat, akik most éppen kedvetlenek, mert nem csorog az ereszen a pénzeső. Majd megírják a hivatalosak, a központi bankból megfizetett írók! Ti lelkendezzetek, hogy vagytok. Hogy éltek. Élhettek. Ez izgatta Kisvarsányi Gézát, s minden találkozásban ott volt a megállapítás: kopik a nemzettudat, elhal az igére buzdítás. 

Lázított és lázadt: így hal ki a sorsukat megszenvedők népes tábora. Az orosz frontról visszatértek lassan elfogynak. Ezért sem az orosz mocsokról, sem a német, sem az amerikai háttéralkukról, rabszolga-kereskedelemről, szemlehunyásról és cinkos kacsingatásról nem röppen a szó. Nem maradt csak néhány írás. A hivatalosok árnyékában csak elenyésző mennyiségű bizonyíték maradt. 

Ezért öröm, hogy Kisvarsányi Géza nem rejtegette tovább magában a világháborús kataklizmát. A borzalmat, mely kiéneklésre várt, de benn rekedt, mert megbékélt a világ leszerelő politikájával. De mielőtt kihaltak volna, jelentkezett valaki, hogy van még mondandója. Ő jelentkezett több kötetével is. Különösen értékesek Kisvarsányi Géza könyvei, melyek hazugságtól mentesek, azokat leleplezők. Tabukat döntögetők. Nemes lélek termései. Kisvarsányi Géza információiból természetes egység áll össze. Elvették egy nemzet jogosítványát 1945-ben, s ebbe beletartozott az információs bázis jogosítványának elvétele is. A magyarságot ezzel altatták el, hogy ne tudjon semmit, mi történt a fronton, hogy ágyútöltelék volt a magyar, ócska, papírtalpú cipőben, hiányos fegyverzettel. A nagyhatalmi játékok nem látszódtak, ha nem beszélt róluk senki. Fasiszta rémképországot kellett belőlünk kovácsolni, hogy érvényt szerezzenek Trianonnak, sőt tovább alázzák a nemzetet a párizsi békével. De hogy mi volt mögötte, milyen szenvedésen és hullahegyen nőtt ki a francia–angol, sőt, a sógorrevízió Ausztriában, azt csak a Kisvarsányi-féle könyvek fellapozása után érzékelhetjük. Mert ép ésszel felfoghatatlan, mit tettek a magyarokkal a fronton, a front mögött, majd a béke körül és a békének nevezett haláltáboros időszakban. Hogy hogyan passzolták át az amerikaiak a magyar katonákat az orosz megsemmisítő Gulagok számára! 

Ezt bizonyítja Kisvarsányi Géza vallomástöredék-mementója is. Veszélyesebb, mint a csőre töltött fegyver, mert az békeidőben is szólhat. Veszélyes, mert a hiányzó láncszemek berajzolhatóak vele, és egységbe rendeződik ezáltal a szakadozott múlt. De ha egybeáll, nemzettudat-formáló erővé válik. A háttérhatalom és a szabadkőműves rend ezt verte szét, ezt az akaratot, és szerződtetett házi írókat a politika vörös tollazata alá. Ezért volt a legveszélyesebb fegyvernem a menekültek lírája, prózája. A cenzúrázatlan sorozatlövő irodalom.  

A bolsevik hatalom idején tiltották, tagadták azok létét, s nagyjából mindegyikre ráverték a nagypecsétet: nyilas iromány! Csakhogy a magyar nem hülye, ahol tudta, belopta az írások jelentős részét. Ebből alakult ki mára egy egészségesebb nemzettudat. Hiányfoltok azonban akadnak szépszerével. Ezek közül tűnnek elő Kisvarsányi Géza Floridában született művei, amelyek felesége több évtizedes unszolására kerültek csak napvilágra. 

Kisvarsányi könyvei egylélegzetű naplótöredékek. Nem szabályos naplók, mert ő nem készített naplót. Sem a fronton, sem a lágerekben, sem azután.

Ez az életfilozófia tette polcra a háborús gondolatokat, s a karrier kiteljesítése, a tanári-kutatói munka jegelte az élményeket. A rettenetes megpróbáltatásokat, melyek a II. világháborúhoz köthetőek. Kiszakadtak a nyugdíjas professzor bekötött élményzsákjai, és kiömlöttek az olvasók elé. 

Hatalmas teret és időt fog be a tokaji gyermekévektől az egri, pesti diákéveken át az amerikai felsőfokú végzettség megszerzéséig. A hatalmas kutatómunka lenyűgöző eredményéig meg kellett járnia a poklot is. E pokoljárás, az orosz Gulag ragacsos eszméje köré szervezett rémség birodalmának emberemésztő léte a legnagyobb hangsúlyt kapja vallomásfüzérében. S amíg a háborús műveleteket, a menekülés, a láger borzalmait átéljük vele, kitakarózik egy nemzet sorsa. Gyötrelme és felemelkedni akarása, mindenáron élni akarása. 

Ehhez el kellett mondania az akkori történelmi helyzetet, de az isteni küldetést is: a valamiért élni rendelés törvényét és történetét. Szeretetelvű minden mondata. Ez a szellemi forradalom része: történést hív életre. Gondolkodtat. Feladatot ad: megírni mindent, amit a háttérhatalom elrejt. A hamis válik el az igaztól a tudatunkban, ha végigolvassuk a könyveit. Főszerepet játszik a gondolkodás. Ez a következmény, a tagadhatatlan pozitív kisugárzás. 

Feladatot ad: az eltitkolt, de már korábban általa és kutatótársai által felmért arany- és ásványkészletek létezését vegyük komolyan, és nemzetmentő program keretében hozzuk felszínre. Nem lelkendezett, mikor erről beszélt. Kiábrándult hangot ütött meg, hogy fél évszázad elteltével még mindig ott vannak a föld mélyén a kincseink például Recsk gyomrában, és nincs nemzetvezetői akarat, hogy ezek felszínre kerüljenek. Nincs. De talán ő is sejtette, hogy arra már szemet vetettek azok, akik – egykor és folyamatosan – országgyarmatosításba kezdtek: a pénzuralom gurui. Fenyegető ez a gyarmatosító gőg, de ha végiglapozza valaki Kisvarsányi Géza könyveit, akkor erőt merít a mai torzsalkodásban. Erőt, mert látja és átérzi: a bolsevik pokolhoz képest ez a mai csak egy kispályás foci.