Vallás

2023.03.05. 19:08

A purim örömünnepére gyűlt össze vasárnap a gyöngyösi zsidó hitközség + fotók

A megszabadulás ünnepe voltaképpen a zsidó farsangnak is nevezhető.

Sz. Sz. I.

A vasárnapi gyöngyösi ünnepségen Klein Judit énekművész és klezmer zenekara szórakoztatta a vendégsereget

Forrás: Czímer Tamás/Heves Megyei Hírlap

Purim ünnepséget tartott a Gyöngyösi Status Quo Ante Zsidó Hitközség és a Barankovics Izraelita Műhely vasárnap a gyöngyösi Start Műhelyben. Weisz Péter, a gyöngyösi zsidó hitközség elnöke az ünnep eredetéről mesélt portálunknak.

– A purim örömünnep. A zsidóságnak két olyan ünnepe van, amely örömöt ad, s a büszkeséget jelképezi: a hanuka és a purim. A hanuka a templomszentelés ünnepe, a purim pedig a megmenekülést, a szabadulást jelenti. A purim szó a pur, azaz sorsvetés szóból ered. Kr.e. 538-tól a volt zsidó állam, Júdea népe száműzetésben élt. Először babiloni fogságba, majd a babiloni birodalom bukása után perzsa uralom alá kerültek a zsidók. A perzsák Kr.e. 530-525 körül visszaengedték a zsidóságot a saját földjére. A zsidók egy része azonban Perzsiában maradt, jól érezte magát ott – az ő történetük a sorsvetés, a purim. Kr.e. 450-ben történt egy incidens. Az akkori perzsa király, Ahasvérus, a győzelmeit, a birodalmát úgy akarta megünnepelni, hogy hosszan tartó nagy lakomákat rendezett. Erre meghívta az akkori feleségét, Vásti királynét, s azt akarta tőle, hogy teljes női szépségét mutassa meg a lakomán. Ám a királyné vonakodott ezt megtenni, nem jelent meg az eseményen, ezért a méregre gerjedt Ahasvérus elűzte őt – kezdte mondandóját Weisz Péter.

– A király a tanácsadói javaslatára szépségversenyt írt ki, hogy új királynét keressen. Végül egy Hadassa nevű hölgy nyerte meg a tetszését. A szóban forgó hölgy azonban perzsa neve ellenére zsidó származású volt, akit a nagybátyja, Mordecháj nevelt, a zsidó neve pedig Eszter volt. Végül ő lett a királyné. Mordecháj javaslatára nem tárta fel a király alőtt a származását. Történt ezután, hogy a király ellen merényletet terveztek. Mordecháj, aki az akkori, Perzsiában élő zsidók egyik vezetője, a bírája volt, rájött az összeesküvésre, és feltárta azt a király előtt. Ezért beírták a nevét a király nagy könyvébe, ami a legnagyobb dicsőséget jelentette. A király kivégeztette a magas rangú összeesküvőket, és a legmagasabb méltóságba egy Hámán nevű perzsát helyezett, aki a zsidókkal ősi ellenség amálekita népből származott. Hámán előírta, hogy előtte földig kell hajolni. Mordecháj azonban nem hajolt meg előtte – a zsidó vallás szerint ez csak az Örökkévalónak jár – folytatta. 

– Ezért Hámán rábeszélte a királyt, hogy az összes neki alárendelt, ellenszegülő zsidót kivégeztethesse. A király nem volt kirekesztő gondolkodású, de gyenge kezű uralkodó lévén, engedett Hámánnak. Sorsvetéssel döntöttek a zsidókról – innen ered az ünnep elnevezése. Mordecháj nem tudta, mitévő legyen, végül Esztert kérte, hogy segítsen. A zsidókat fenyegető életveszély miatt Eszter nagy kockázatot vállalt. Egy rendezvényen hívás nélkül jelent meg a király előtt, pedig ezt nem tehette volna. A király mégis megengedte neki, hogy szóljon. Eszter feltárta az uralkodó előtt Hámán okait a szörnyű tervére, s erre a király megengedte, hogy a zsidók védekezzenek. A zsidók így végül megmenekültek, Hámánt pedig a fiával együtt kivégeztette a király. Ez a purim ünnepe – zárta a történetet Weisz Péter.

A purimot megelőző napon a zsidók böjtöt tartanak, miután Eszter is három napig böjtölt, tette hozzá Weisz Péter. 

– A zsinagógákban purim előestéjén és purim napján felolvassák Eszter könyvét. A purim története azonban nincs benne a Bibliában, ugyanis nem jelenik meg az Isten neve a rendezvények alatt. A tudósok szerint, a purim elnevezés rejtőzködést is jelenti. Tehát Isten ott van, de nem mondják ki. Eszter könyve ugyanakkor része annak a sorozatnak, amit a keresztény szakrális irodalom kánonnak nevez. A zsinagógákban a történet felolvasása alatt lehet zajongani, a gyerekek kereplőkkel zajt csapnak, dobognak, fújolnak, amikor Hámán neve elhangzik. Miután a szabadulás egy örömünnep, kötelező a vidámság, az evés-ivás, sőt, ilyenkor még az alkoholfogyasztás is kötelező. A rabbinikus irodalomban azt mondják, hogy ezen az ünnepen addig ihatsz, amíg össze nem kutyulod a gonosz Hámán nevét a jó Mordechájéval. A purimi ételek skálája rendkívül széles, főként kóser süteményekből áll. A purim idején jelmezekbe, maskarákba öltözve folyik a vigalom, a gyerekek játszanak, mert ez a megszabadulás ünnepe a zsidóknál. Voltaképpen egy zsidó farsang, amely véletlenszerűen majdnem egybeesik a keresztény farsangi időszakkal. Ilyenkor színdarabokat is előadnak – részletezte Weisz Péter.
 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában