Zsidóság

2023.09.03. 18:30

A zsidó időszámítás 5783. évében megnyitották az első gyöngyösi Zsidó Kulturális Fesztivált + videó

A szervezők szándéka volt az is, hogy ráirányítsák a figyelmet a gyöngyösi zsinagóga felújításának halaszthatatlan voltára.

Szabó István

Megnyitották a Zsidó Kulturális Fesztivált

Forrás: Czímer Tamás/Heves Megyei Hírlap

Vasárnap délután, a zsidó időszámítás 5783. évében nyitották meg a Gyöngyösön első ízben megrendezett Zsidó Kulturális Fesztivált, amely csatlakozott a Budapesten aznap este immár 25. alkalommal megrendezett azonos nevű fesztiválhoz. Weisz Péter, a Gyöngyösi Status Quo Ante Zsidó Hitközség, valamint a Barankovics István Izraelita Műhely Egyesület elnöke, a gyöngyösi esemény szervezője már korábban elmondta portálunknak, hogy a gyöngyösi fesztivál a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) országos fesztiváljának a része. Mint mondta, a zsidó fesztivált nem a zsidókért rendezték meg, ez a zsidó kultúrát mutatja be, mint a magyarországi kultúra részét. A zsidó kultúra ugyanis a magyar kultúra szerve része. Szeretnének minél több embert megismertetni ezzel. Nyitóbeszédében Weisz Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ ma egy kicsit felborult.

– Keresztényeket üldöznek, Európa egy részén a Tórát és a Koránt égetik, az egyházak vezetőit kikarikírozzák. Az a véleményem, hogy ahol a gyűlölet, a kirekesztés, a megvetés van jelen, ott hiányzik az Örökkévaló. A kis zsinagógában egymás mellé helyeztük e napra a Tóra, az Újtestamentum és a Korán egy-egy példányát. Ezzel a passzív tiltakozással azt üzenjük, hogy tartsák tiszteletben a történelmi monoteista vallásokat, a követőik méltóságát. E három vallás jól megfér egymás mellett Isten nevében, hiszen egy Örökkévalóban hiszünk. Tegyünk meg mindent azért, hogy a gyűlölet visszaszoruljon – mondta Weisz Péter.

Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a vallásokon átívelő párbeszéd jelentősége óriási. 

– Habár egyértelműen kijelenti Alkotmányunk is, hogy a magyarországi zsidóság integráns, szerves része a magyar nemzetnek, ennek a ténynek a mindennapok gyakorlatában is meg kell mutatkozni. Bárki képes tenni a honfitársaival való békés, gyümölcsöző együttélés érdekében, illetve felismerni, hogy mindnyájunkat összeköt az egy tőről fakadó, évezredes hitünk, a zsidó-keresztény hagyományok és értékrendszer. Évek óta folyamatosan fejlődő, virágzó az állapot, ami a hazai zsidó közösség viszonyát jellemzi mind a magyar kormánnyal, mind a társadalom más tagjaival és elismert szereplőivel. Őszintén hiszen, hogy ez az állapot egyenes következménye az immár sok éve zajló közös munkának, amelynek bár még messze nincs vége, de minden eredménye elismerésre méltó. Úgy gondolom, ez a mai rendezvény is ennek az áldásos helyzetnek, a magyarországi zsidóság reneszánszának eredménye. A közösség tagjai szabadon, mindennemű félelem nélkül gyűlhetnek össze, hogy szokásaikat, művészetüket, életmódjukat, vallásukat az érdeklődők elé tárhassák. A magyarországi zsidóság Kelet-Közép-Európa legnagyobb zsidó közösségét alkotja. Büszkék vagyunk arra, hogy ez a közösség az antiszemita jellegű incidensek számát és súlyosságát tekintve Európa egyik legbiztonságosabb országát nevezheti otthonának. A magyar kormány részéről természetesen kötelességünk, ahogy minden más állampolgárnak, a zsidó közösségeknek is megfelelő védelmet biztosítsunk: zéró toleranciát hirdettünk az antiszemitizmus ellen. Az elmúlt bő egy évtizedben kormányzati támogatás révén számos zsinagóga újult meg határon innen és túl. Reméljük, Gyöngyös is hamarosan sorra került. Folytatjuk az együttműködést, hiszem, hogy ezáltal egészen új távlatokat nyithatunk a magunk és a jövő generációja számára – zárta gondolatait Szalay-Bobrovniczky Vince. 

Prof. dr. Róna Tamás, a Magyarhoni Zsidó Imaegylet elnöke, főrabbi köszöntőjében a kőrepesztő sámir bogár zsidó jelképét idézte, amely azt a tudást szimbolizálja, amivel másnak kárt, fájdalmat, sérülést nem okozunk, sőt, ellenkezőleg, építjük, erősítjük a közösségünket. 

– Weisz Péter 19 évvel ezelőtt Schweitzer József országos főrabbival álmodta meg a zsidó-keresztény együttélés házát. Abban be tudjuk mutatni, hogy keresztények és zsidók – magyar emberek –, hogy éltek együtt békében, barátságban, építve ezt a hazát. Kívánjuk, hogy a samír legyen erős Weisz Péter kezében, hogy ez a gyönyörű gyöngyösi zsinagóga újra meg tudjon szépülni. Vallom a hit erejét, s azt, hogy keresztények, keresztyének és zsidók együtt, közös pontokkal tudjuk megerősíteni önmagunkat és a közösségeinket – emelte ki dr. Róna Tamás. 

A fesztivált dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke nyitotta meg.

– Óriási öröm látni, hogy Budapesten kívül itt, Gyöngyösön is létezik zsidó kulturális- és hitélet. Egy ilyen kulturális eseménynek nem lehet más célja, mint hogy betekintést adjon a többségében nem zsidó látogatóknak a kultúránkba, szokásainkba, együtt megélt közös múltunkba, az épített örökségünkbe, zenénkbe, a zsidó gasztronómia különlegességeibe. A szervezők nem titkolt szándéka, hogy ráirányítsák a figyelmet a gyöngyösi zsinagóga felújításának halaszthatatlan szükségességére, annak kulturális, turisztikai és hitéleti hasznosítására. Biztos vagyok abban, hogy ez a fesztivál is hozzájárul ahhoz, hogy a magyarországi zsidóság megmutassa értékeit, helyét a többségi társadalomban. Nagyon örülök, hogy nemcsak a zsidó hittestvéreim vannak itt, de sokkal többen mindazok, akik kíváncsiak ránk, akik empátiával viseltetnek irántunk és szimpátiával tekintenek ránk. Mi is szerettel fordulunk a többségi társadalom felé. Mindazok irányába, akik velünk élnek, akikkel mindennapos bajainkat, örömeinket együtt megéljük – fogalmazott dr. Grósz Andor.

Horváth László országgyűlési képviselő hivatalos külföldi elfoglaltsága miatt nem volt jelen a fesztiválon. Üzenetét Weisz Péter tolmácsolta. 

– Nagy meghatottság számomra, hogy a gyöngyösi zsidó  hitközség bizonyítja: elválaszthatatlan része nemcsak a magyar, hanem a gyöngyösi kultúrának is. Hiszem, és hittel vallom, hogy ez a fesztivál tovább színesíti Gyöngyös kulturális életét, és bizonyítja azt, hogy a magyar zsidóság a magyar társadalom elválaszthatatlan, nélkülözhetetlen része – írta üzenetében Horváth László. 

A fesztiválon sok más neves közéleti személy megjelent, többek között Ignácz Balázs, vármegyénk főispánja és Hiesz György, Gyöngyös polgármestere is. Az időjárás nem fogadta kegyeibe a fesztivált. A megnyitó ünnepség után Rudas Dániel gyöngyösi születésű kántor koncertje alatt még kellemes volt az időjárás, de utána rövid idő alatt vihar kerekedett. A program része volt Kathy Horváth Lajos és ifjabb Kathy Horváth Lajos hegedűművészek produkciója, táncház Pintér Lotti táncművész vezetésével, továbbá a Három jiddise mame című színházi előadás a zsinagóga kertjében Klein Judit, Váradi Eszter Sára és Fenyő Fruzsina főszereplésével. A szabadtéri programokat lehetetlenné tette a villámlás és a szakadó eső. A kis zsinagóga épületében azonban megtekinthető volt a kiállítás a gyöngyösi és a Heves vármegyei épített zsidó örökségről, izraeli fotósorozat is látható volt, valamint az érdeklődők szemügyre vehették a gyöngyösi zsinagóga újjáépítésének látványterveit is. Vetítés is zajlott a gyöngyösi zsidóság ismert és kevésbé ismert egyéniségeiről, s természetesen látható volt az egymás mellett kiállított három szent könyv, a Tóra, az Újtestamentum és a Korán is.



 

 

 


 




 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában