Dudaszó és hímzett kenyér: sokféle karácsonyi hagyományt éltetnek Európában

A németek karácsonykor krumplisalátát esznek kolbásszal, vagy libát sütnek, amit vöröskáposztával tálalnak, és sajtfondüt is sokan készítenek. Németországból származik a karácsonyfa-állítás hagyománya: a legenda szerint először Luther Márton állított karácsonyfát. 

Németországban tartományonként más és más tradíciókkal találkozhatunk az adventi és a karácsonyi időszakban. Viszont általánosan megfigyelhető, hogy a hétköznapi kultúra nagyon sokrétű és bensőséges hagyományokat őrzött meg, melyek évszázadokra visszatekintenek. Világszerte ismertek a karácsonyi piacok, melyekre egész Európából, sőt az egész világról turisták százezrei érkeznek. Az adventi és karácsonyi időszakot keresztény szokásokkal, díszekkel, süteményekkel, valamint fényekkel, gyertyákkal, adventi koszorúval, forralt borral és betlehemi játékokkal ünneplik. Az advent elképzelhetetlen adventi kalendárium és adventi koszorú nélkül. A karácsony pedig a tipikus német aprósütemények, a forró puncsok, az égetett mandula, a forró gesztenye és a karácsonyi kenyér nélkül.

December 6-án a német gyermekeknek is a Mikulás hozza az ajándékot, viszont karácsonykor néhol a Jézuska, néhol a Karácsonyi télapó. Igazán nagy eltérés a német és a magyar ízlés között a karácsonyfák díszítésénél figyelhető meg. A németek nem szeretik a túldíszített karácsonyfákat. Színes, elektromos égők helyett sok helyen igazi gyertyákat gyújtanak meg a fákon, melyeket csak néhány szalmából készített csillag és kevés csillogó gömb ékesít. Számukra a természetes fa látványa a fontos. Viszont a fa alatt majdnem mindenhol megtalálható a betlehemi istálló, kis Jézussal, Máriával, Józseffel. A karácsony rituáléjához hozzátartozik az éneklés és az ajándékok ünnepélyes átadása. Az ajándékozás viszont szigorúan a késő délutáni szent mise után történhet meg. 

Görögországban a karácsony 12 napot felölelő folyamatos ünnep. A december 25-től január 6-ig terjedő időszakot Dodekameronak nevezik, jelentése 12 nap. Ebben benne foglaltatik három ünnep, a karácsony, az új év és a vízkereszt.

A görögöknél a karácsonyi ünnepkörhöz nagyon sok legenda, mese, babona kötődik. Azt tartják, a Föld mélyén gonosz manók élnek - nevük kalikandzarosz - akik azzal foglalatoskodnak év közben, hogy a Földet tartó fa törzsét elfűrészeljék. Karácsonykor azonban felhagynak ezzel a bosszantó foglalatossággal, hogy a Földre jöjjenek, ezúttal az embereket bosszantani. A házban aztán szörnyű ramazurit csapnak, törnek - zúznak, eleszik az emberek elől az ennivalót. Ezért távol kell őket tartani a háztól, és mivel a tűztől nagyon félnek, a házi tűzhelyben a láng soha nem aludhat ki. Vízkeresztkor aztán a pap által megszentelt víz bűvös ereje visszaűzi őket oda ahonnan jöttek, a Föld gyomrába.

A karácsonyi ünnepkör népszokásai a görögöknél is arra szolgálnak, hogy az eljövendő évre bő termést, egészséget, gazdagságot hozzanak a családoknak. A manók elűzésére szolgáló tűz hamuja varázserővel bír, ebből a földekre szórnak, bő termés reményében. Ekkor sütik a vaszilopitát, egy kenyér félét, amibe fémpénzt rejtenek, s aki megtalálja, az szerencsés lesz. A kenyeret szépen fel is díszítik, Krétán még kenyérhímző asszonyok is vannak, akik tésztából cifra rajzokat kanyarítanak a kenyérre. A görögöknél a szerencsét hozó bűvös gyümölcs a gránátalma, mely a jólétet szimbolizálja.

Olaszország északi részén Szent Ambrus lepi meg december 6-án a gyerekeket, délen az a Miklós nevű Mikulás mászik a kéménybe, aki a magyar gyerekekhez is ellátogat. Szenteste a Babbo Natale ajándékot hoz, jóknak mindenféle finomságot, rosszaknak szenet. Karácsony után hazamegy, és megöleli a feleségét Befanát, az ijesztő arcú, ám jóságos boszorkányt. Az olaszok nem készítenek vagy vásárolnak adventi koszorút, feléjük ez nem járja. Helyette azonban hosszú időn keresztül jászol készül náluk.
Az olasz karácsonyi kalács a panettone. Rendkívül népszerű, kuglófszerű mazsolás-gyümölcsös édesség, melyet általában az üzletekben szereznek be a háziasszonyok időszűkére hivatkozva, azonban otthon is elkészíthető. 

Olaszországban a karácsonyi időszakban gyakran rendeznek dudás fesztiválokat. Különösen a déli tartományokban kedvelt ez a szokás, amikor a "zampognarik", a hegyi pásztor dudások leereszkednek a hegyekből, és dudaszóval köszöntik a közelgő ünnepet, Jézus születésének napját. A karácsony is erről kapta nevét "Natale", azaz születés. Nagyon kedveltek Olaszországban a betlehemi jászol különféle ábrázolásai. Nápolyban és a déli régiókban az emberek 24-én éjjel templomról templomra járnak, csak hogy láthassák a kis Jézust. 

A karácsony esti vacsora az olaszoknál hagyományosan hal, amelyből többféle is kerül az asztalra. Rómában például az angolna a legkedveltebb. 

Spanyolországban a karácsonyi ünnepeket megelőző lottósorsolás minden évben több tízezer embert tesz boldoggá. A „szerencsejátékgyár”, a Lotería Nacional, nagyobb történelmi, illetve kulturális ünnepek alkalmával különleges húzásokat is tart. A spanyoloknál az ünnepi étrend általában egészen kisütött, fehér boros, fokhagymás vagy paradicsomos halból, hideg mandulalevesből, valamint agyag- és fakemencében pirosra sült malacból áll. A vallásos spanyolok természetesen részt vesznek az éjféli misén, amit itt La Misa de Gallo-nak hívnak, ami a Kakas Miséjét jelenti, mivel a mise csak hajnalban ér véget, amikor megszólalnak a kakasok. A hagyományokhoz híven, december 28-án megtartják a Szent Ártatlanok napját, ami tulajdonképpen a Bolondok napja, egymást viccelik meg. 

Lengyelországban a babona szerint a karácsonyi asztalnál páros számú embernek kell ülni, ellenkező esetben szerencsétlen lesz valaki közülük. Ott a karácsony elsősorban keresztény ünnep, de természetesen családi jellege is igen erős. Egy nagyon szép szokással kezdődik a karácsonyi ünnepkör a lengyeleknél: 24-én este az eget kémlelik kicsik és nagyok, arra várva, hogy meglássák az első csillagot. Ez a Betlehemi csillagot jelképezi, melyet ők Gwiazdkának neveznek. Aki először észreveszi a legelső csillagot, elkiáltja magát, s akkor a családtagok köszöntik karácsony ünnepét és egymást.

A karácsonyi böjt szellemében karácsony vigiliáján, azaz 24-én éjfélig nem esznek húst. Az ünnepi asztal alá szalmát és szénát terítenek, arra emlékeztetve, hogy a kis Jézus jászolban született. A hagyományos ételek közül nagyon kedvelt a céklaleves, a mákos kalács és a hal. Készítenek erre az alkalomra kompótot is 12 féle gyümölcsből, megemlékezve Jézus 12 apostoláról. Ha befejezték a vacsorát még maradnak az asztalnál a házigazda jelére várva, hogy egyszerre álljanak fel, ugyanis aki először kel fel az asztaltól, az fog a jövő évben a legelőbb meghalni, tartja a babona.

Karácsonyfát a lengyelek is állítanak természetesen, a népművészetben gyakorta mogyoróval, almával, papír- vagy tojáshéj díszekkel ékesítik. Karácsonykor énekesek járnak házról-házra, szerencsét kívánva a háziaknak, akik megvendégelik őket. Az éjféli misére együtt megy a család.

(Főoldali képünk illusztráció Fotó: Shutterstock)