130 éve így rendezték Heves vármegye településeit

A fogyasztási adó kérdéséhez.

Szinte megdöbbenve értesültünk arról mi, kis fogyasztók, hogy a város – mint a fogyasztási adó bérlője – 1905-re már nem hajlandó belemenni az addigi méltányos kiegyezésbe. 1904. decz. 30-án és 31-én, továbbá tegnap és ma olyan  nyilatkozatokat küldöttek az eddigi nem bortermelők- és kisfogyasztókhoz, a melyekben az eddigi összeg kétszeresét irta be a fogyasztási adóhivatal.

(...) Ugy tudjuk, hogy a város épen azért ragaszkodik a fogyasztási adó bérletéhez, mert a polgárokat egyrészt nem akarja nyuzatni, másrészt nem akarja kitenni zaklatásnak. És ezzel az elvvel szépen megélt a mai napig. Nem nyuzott, nem zaklatott és zsebre vágott évi 30-40.000 korona tiszta jövedelmet.
Ez a mélyen tisztelt bizottságnak nem elég. Ő negyvenezer korona helyett 44 ezret akar. És előveszi: nem a korcsmárosokat, nem a vagyonos bortermelőket, hanem a szegény – kisfogyasztókat.

(...) Adóalanyok vagyunk, közepes jövedelmű emberek. De mert néha-hóba mégis kell egy kis bor az egészséghez, elfogyasztunk 1-1 ½ - két hektoliter bort. Ezért eddig 20 koronát fizettünk évenkint, most már negyven koronát követelnek! (...) Egy bortermelő, a ki évenkint 200-300 hektolitert produkál, évenkint nagy ménkü gavallériával fizet – 30 koronát.

És vajjon, kell-e tovább folytatni?!

Kettős megyénk a municipiumok uj rendezésében.

A törvényhatóságok uj berendezése , s illetőleg a megyék uj területi kikerekitése tárgyában sokat emlegetett s a belügyminisztérium által immár elkészitett törvényjavaslatból közöljük amaz adatokat, melyek különösen Heves és K.-Szolnok kettős megyénk uj területi beosztására vonatkoznak. Az emlitett t.-javaslat I. fej 1. §-a igy szól: A jászkun kerület, mint különálló törvényhatóság megszüntettetik...

2. §. A jászkun kerületnek nagykunsági része, egyesitve Heves és Külső-Szolnok t. e. vármegyéknek a Tisza bal partján fekvő részével, Kun vármegye elnevezés alatt egy törvényhatósággá alakittatik, székhelyeül Kardszag város jelöltetik ki.

3. §. A jászkun kerületnek jászsági része, Kaza, Jenő és Kacsér kivételével, Heves és Külső-Szolnok t. e. vármegyéknek a Tisza jobb partján fekvő részeivel egyesittetik, és Heves-Jász vármegye elnevezés alatt egy törvényhatósággá alakittatik, székhelye Eger.

38. §. Szolnok, Várkony és Vezseny községek Pest vármegyébe, Jánoshida község pedig Heves-Jász vármegyébe kebeleztetik.

55. §. Cered és Pagony, Nógrád vármegyei községek Heves-Jász vármegyéhez csatoltatnak.

56. §. Magyar és Tót-Zabar gömörmegyei községek Heves-Jász vármegyében kebeleztetnek.

25. §. Szent-Márton, Apátfalva, Mónosbél, Felső-Tárkány, Noszvaj, Szomolya, Ostoros, Kistálya, Novaj és Andornak Borsod-vármegyei községek innen ki-, és Heves-Jász vármegyébe átkebeleztetnek.

78. §. Dévaványa Heves vármegyei község, Cséfa pusztával együtt, Békés vármegyébe átkebeleztetik.

79. §. Cibakháza, Inoka, Kürth, Ugh, Sas, Csépa és Szelevény, Heves vármegyei községek Csongrád-Csanád vármegyéhez csatoltatnak.

A II. törvényjavaslat a közigazgatási járások száma és székhelyének meghatározását tárgyazza, melynek ránk vonatkozó 14. §-a igy szól: „Heves-Jász vármegyében leend 7 járás: Pétervásár, Eger, Gyöngyös, Árokszállás, Heves, Jász-Berény és Jász-Ladány székhelyekkel.”

A szárnyas kerék áldozata.

Takács István hatvani lakos, máv fütő a Tanos József által vezetett mozdonyon teljesitett szolgálatot éjnek idején a gödöllői állomáson. Hazatérőben Tanos mozdonyvezető észrevette, hogy a mozdonynak hibája támadt, megállitotta, s a hiba javitásához láttak, miközben Takács a mozdony alá bujt, hogy a szükséges javitást elvégezze.
Munkaközben csapott reájuk a gondatlanságból utánuk inditott vonat s bár Tanos mozdonyvezető észrevéve a közeledtét, mindent elkövetett a szerencsétlenség elháritására, az bekövetkezett és áldozata a szegény fütő lett, kinek karját tépte le és fejét zuzta be a vonat. Élet és halál közt vivódik a főváros egyik kórházában. Életéért remegő családja kétségbeesetten várja életben maradását s hazaérkezését – habár nyomorék marad is.

(Főoldali képünk illusztráció, forrás Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Archívum / Negatívtár / Pölös István gyűjteménye)