A jelzőrendszer segítségével mentettek meg több egri diákot

A Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóság Család- és Gyermekjóléti Központ Alapszolgáltatási Csoportja a idén is megszervezte a veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszer éves tanácskozását, február 23-án, pénteken. Az idei tanácskozás célja a településszintű jelzőrendszeri hálózat működésének éves helyzetfeltárása, valamit annak rendszerezett visszacsatolása a szakma, a fenntartó és a helyi közösség számára. 

Az eseményt Perczéné Bocsi Orsolya, a Gyermekjóléti és a Bölcsődei Igazgatóság Igazgatója nyitotta meg, aki felvezette a konferencia pontjait, valamint elsősorban összegezte a 2023-as év jelzőrendszeren keresztül bejelentett eseteket.

– Az elmúlt évben az egri család- és gyermekjóléti központhoz és annak alapszolgáltatási csoportjaihoz beérkezett jelzésekből látható, hogy megnövekedtek azoknak az eseteknek a száma, amikor a gyermekek az egri köznevelési intézményekben követtek el súlyos, önmagukat veszélyeztető magatartást. A jelzőrendszer használatának első lépése a gyermekek problémáinak észlelése, és ez elengedhetetlen a prevenció, és az eljárás tekintetében. A következő fontos lépés a jelzés megtétele, ami minden pedagógusnak egyéni felelőssége, feladata, kötelezettsége. Alapelv az, hogy veszélyeztetettség esetén a problémát nem lehet figyelmen kívül hagyni – kezdte előadását Perczéné Bocsi Orsolya.

Hozzátette, hogy az észlelt veszélyeztető probléma jelzésének elmaradása, a rendszerszintű együttműködési és tájékoztatási kötelezettség elmulasztása helyrehozhatatlan következményekkel is járhat. Azonban ezekkel a következményekkel is el kell számolni.

A család- és gyermekjóléti központ várja a jelzéseket

– A jelzések elmulasztásának több oka is van, ilyen lehet például a félelem, a hatékonyság hiánya vagy a nem megfelelő támogatást nyújtó munkakörnyezet is. Megakadhat a jelzés azért, mert félelem merül fel a gyermek érdeke védelmében, de az is okozhat megtorpanást, ha a jelzést adó személy nem tudja, hogy mivel áll szemben. Ezen a félelmen azonban felül kell kerekedni, hiszen a legfontosabb az, hogy a család- és gyermekjóléti központhoz minél előbb, még időben beérkezzenek a jelzések – taglalta a jelzések bejelentésének hátráltató körülményeit a a Gyermekjóléti és a Bölcsődei Igazgatóság Igazgatója.

A nem támogató munkakörnyezetre egy valós példát hozott fel Perczéné Bocsi Orsolya, amely rávilágít a jelzőrendszer egy hiányosságára, a nem megfelelő folyamatra.

– A gyermekvédelmi törvény alapján a jelzés nem választás, hanem feladat, kötelesség. A kései jelzések és a nem jelzések komoly problémákat okozhatnak és okoznak. Ilyen volt az a köznevelési intézményben történt eset, mikor egy gyermek súlyos önveszélyeztető magatartása az intézmény falain belül kiderült. Ezt azonban az illetékes gyermekjóléti szolgáltató csak késve tudta meg, napok múlva, mert az intézmény nem küldte el időben a jelzést, az intézményvezető egyéb elfoglaltságára való hivatkozással. Ez a súlyos önveszélyeztető magatartás azonban ebben az esetben testi épséget és életet veszélyeztető magatartást jelentett – mondta el az igazgató.

Hangsúlyozta, hogy egyre komolyabb problémák vannak a köznevelési intézményekben, ezentúl pedig azt tapasztalják, hogy egyre később tudnak ezekbe beavatkozni. A jelzések gyarapodnak, viszont késnek is, emellett pedig a prevenciók is egyre nehezebben tudnak működni. Látható, hogy nagyon hiányos a rendszer, hiányoznak a szakemberek, a szolgáltatások és egyre nehezebb dolga van pedagógusoknak, a gyermekjóléti dolgozóknak és a szülőknek is.

– Ha nem vesszük komolyan a jelzőrendszeri kötelezettségeinket akkor számoljunk a következményekkel és a vizsgálatokkal, amik ezzel járnak. Ezért a jelzés részleteit és szabályit minden intézményvezetőnek és iskolának ki kell dolgoznia és meg kell ismertetnie a dolgozókkal, annak érdekében, hogy a jelzőrendszer működhessen és a problémákat megelőzhessük – zárta előadását Perczéné Bocsi Orsolya.

Lámorné Sásdi Adél, települési jelzőrendszeri felelős, a jelzőrendszeri tagok írásos beszámolóinak tapasztalatát és összegzését ismertette. 

– A 2023. év észlelő és jelzőrendszer által küldött jelzések statisztikai adatainak elemzése alapján az Alapszolgáltatási Csoporthoz 145 jelzés érkezett. A leggyakrabban jelzett problémák a gyermekek magatartásában történő negatív változás, valamint a családi-kapcsolati konfliktusok voltak. A tavalyi évben ugrásszerűen megnövekedett továbbá az SNI-s, ADHD-s vagy magatartásproblémákkal küzdő gyermekek száma is – kezdte előadását Lámorné Sásdi Adél az adatok egy részének bemutatásával.

Ahhoz, hogy jelzést tudjanak küldeni a pedagógusok, tudniuk kell, hogy milyen esetekben kell ezt megtenniük. A veszélyeztetettséget jelentheti anyagi tényező, mikor a gyermeken látszik, hogy a családja nem tud alapvető életkörülményeket ellátó szolgáltatásokat nyújtani otthon, mint az étel vagy a fűtés. Jelenthet veszélyeztetést erkölcstelen tényező is, mint a bűnözői életmód folytatása vagy az erőszak alkalmazása családon belül. Egészségügyi tényezőkről is lehet beszélni, ha nem a gyermek nem kapja meg a megfelelő ellátást otthon, ha nem viszik orvoshoz vagy, ha nem bánnak vele megfelelően korához képest. A nevelési és nevelődési tényezők is ártanak a gyermekeknek, ha káros társadalmi környezetben él, ha a szüleinek gondjaik vannak és ez kihat a gyermek fejlődésére. Illetve beszélhetünk még azokról a tényezőkről is, mikor a gyermek saját magát veszélyezteti, például alkohol, drog fogyasztás miatt vagy addikció esetén.

– A gyermek magatartásán, viselkedésén észlelhető, ha valamilyen probléma van. Ha az adott intézményben észlelik a problémát, csak éppen nem tudják megállapítani az okát, abban az esetben is kell jelzést küldeni, sőt akár még gyanú esetén is érdemes. A jelzést mindenképpen írásban kell küldeni, sürgős ügy esetén lehet szóban, telefonon is jelezni, de a későbbiekben arról is kell írásos verziót küldeni. Lehet anonim módon is jelezni, de fontos kiemelni, hogy bántalmazás, elhanyagolás esetén csak és kizárólag zárt jelzést lehet küldeni. Ilyen helyzetben ugyanis az adatokhoz csak a jelző, az illetékes gyermekjóléti szolgálat és a hatóság férhet hozzá –  taglalta a jelzés megtételének menetét a települési jelzőrendszeri felelős.

A jelzőrendszeri tagok véleménye egy pontban teljesen megegyezett, mégpedig abban, hogy mire van szüksége az iskoláknak, óvodáknak, köznevelési intézményeknek.

– Az adatok, a javaslatok egyértelműek és ezzel együtt elgondolkodtatóak is. A vélemények alapján Egerben több pszichológusra, gyermekpszichiáterre, fejlesztőpedagógusra, gyógypedagógusra, rendszeres gyermekpszichiátriai ellátásra lenne szükség annak érdekében, hogy az érintett gyermekek mielőbb szakemberhez jussanak és hozzáférjenek a megfelelő ellátáshoz. Ez látszik a megnövekedett jelzés számokból is, hiszen egyre több probléma tűnik fel a köznevelési intézményekben – összegzett Lámorné Sásdi Adél.

A konferencián előadást tartott még továbbá Sáfrány Judit, klinikai szakpszichológus, „Önmagam fogságában – nehéz kórképek a gyermekpszichiátriai ellátásban” címmel. A Heves Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Egri tagintézményének igazgatója, Barabás-Vitányi Károly pedig a Szakszolgálat tevékenységét mutatta be a résztvevők számára.