Az elmúlt húsz év értékelésébe kezdett a leköszönő gyöngyösi polgármester

Cikksorozatot indított a gyöngyösi városháza, amelyben Hiesz György, Gyöngyös leköszönő polgármestere számol be a hivatali idejének mintegy két évtizede alatti gyöngyösi fejlesztésekről, beruházásokról, változásokról. Pénteken a Mátra idegenforgalmának változásait összegezte.

– Kedves Barátaim! Búcsúzni készülök – kezdte Hiesz György. – Elköszönök három és fél évtizedes politikai pályámtól, és átadom a helyem. Június 9-én a gyöngyösiek új polgármestert választanak. 1990 óta politizálok Gyöngyösön, 1994-ig önkormányzati képviselőként, majd két cikluson át a térség országgyűlési képviselőjeként dolgoztam. 2002 óta egy ciklus kivételével a város polgármestere vagyok. Idén 68 éves leszek, ideje háttérbe húzódnom, és a családommal, unokámmal tölteni az időmet. Iskolásként kerültem Gyöngyösre, több mint 51 éve élek a városban, aminek minden zegét-zugát megismertem. Nem csak a várost, a lakóit is megszerettem, akiktől rengeteg támogatást, biztatást, szeretet és bizalmat kaptam. Mindezt igyekeztem meghálálni, mindenki problémájára figyelni, a város lakóinak ügyes-bajos dolgaiban segíteni.

Hiesz György azzal folytatja, hogy most pedig búcsúzik, de véletlenül sem Gyöngyöstől, csak a polgármesteri feladatoktól. 

– Októberig még hivatalban maradok, akkor azonban valaki más veszi majd át a munkámat. Remélem, a gyöngyösiek olyasvalakire bízzák a várost, aki az elmúlt húsz év eredményeit elismeri, és képes lesz korszerű válaszokkal felelni a legújabb kihívásokra. Bízom benne, hogy olyan polgármestere lesz a városnak, aki hozzám hasonlóan hisz az önkormányzatiság eszméjében, ismeri annak céljait, eszközeit és működését, aki szívén viseli a város valamennyi lakójának sorsát, és képes Gyöngyösnek az elmúlt évtizedek eredményeire építve új lendületet adni, és aki képes hidakat építeni a szekértáborok között, ahelyett, hogy a széthúzást erősítené. Bárki is követ majd a város élén, lesz mire építkeznie. Az elmúlt húsz évben akkorát változott Gyöngyös, hogy szinte rá se ismerünk, ha régi fényképek kerülnek a kezünkbe. Új létesítmények épültek, új városrészek nőttek ki a földből, miközben a városi infrastruktúra is teljesen megújult. Persze senki se gondolja, hogy ez egyedül az önkormányzat vagy az én érdemem lenne. Az európai uniós és a mindenkori kormány támogatása nélkül egyetlen önkormányzat sem álmodhat olyan mértékű fejlődésről, mint ami Gyöngyösön végbement. De nagyon sok minden köszönhető a vállalkozói szférának, amely lehetőséget látott Gyöngyösben, és úgy érezte, érdemes itt fejleszteni, bővíteni, építeni, a város jövőjébe fektetni – sorolta Hiesz György.

A leköszönő polgármester azzal folytatta: mielőtt elbúcsúzik, szeretne számot adni ezekről a fejlesztésekről. Megmutatni, honnan hová sikerült közösen eljutni. Mint közölte, szakterületenként mutatja be a fejlesztéseket, és természetesen nem hallgatja el, kiknek a közreműködésével sikerült azt elérni.

– A választási kampányban most is sokan hangoztatják, hogy Gyöngyös nem fejlődik, hogy itt nem történik semmi. Szeretném bemutatni, hogy ez egyszerűen nem igaz. Szeretném megmutatni Önöknek, hogy olyan városban élünk, amelynek az eredményeire méltán lehetünk büszkék. Tartson velem, és a saját szemének higgyen, ne másoknak! Elsőként a mátrai turizmust érintő fejlesztéseket mutatom be. A Mátra közelsége Gyöngyös óriási értéke. A város közigazgatási területén fekvő mátrai területek fejlesztése az önkormányzat elemi érdeke, de szerencsére a magántőke is lát fantáziát a területben, a két akarat pedig egyesült, és a Mátra óriási fejlődésnek indult az elmúlt két évtizedben. Gondoljunk csak Kékestetőn a déli sípálya és a felvonó kiépítésére, amiről sokan nem is gondolnák, mennyi tervezést, egyeztetést igényelt, de szerencsére volt magánbefektető, a HE-DO Kft., amely érdekelt volt a sípálya fejlesztésében, az önkormányzat pedig ahol csak tudta, segítette a folyamatot. Persze az éghajlatváltozás, az egyre enyhébb telek nem könnyítik meg a pálya üzemeltetését és fenntartását. Mátraházát minden sportoló ismeri, az edzőtábor számos kiválóságunk és nemzeti csapatunk felkészülésének volt a helyszíne. Az állami tulajdonú edzőtábor most felújítva, minden igényt kielégítve várja a sportolókat korszerű pályákkal és szállással, a hiányzó edzőfelületeket pedig a város képes pótolni, mint például idén nyáron az olimpiára a gyöngyösi strandon készülő férfi vízilabdaválogatott esetében. Az elmúlt húsz év meghatározó turisztikai fejlesztései a mátrai szállodaépítések voltak. Az Ózon és a Lifestyle Hotel, vagy a mátrafüredi Avar Hotel építői is érezték, hogy óriási potenciál van a Mátrában – mutatott rá Hiesz György.

Ahogy fogalmazott, a magántőke és az önkormányzat együttműködésének egyik legszebb példája Sástó. 

– Az önkormányzat egy elnyert európai uniós beruházással tudta felújítani hazánk legmagasabban fekvő tavát és annak környezetét, de a beruházás értékét a mellette épült kemping jócskán növelte. Ugyanez a vállalkozó, Palik Tibor az önkormányzattól vásárolt területen alakította ki az adrenalin parkot, amely rengeteg turistát vonz különböző attrakcióival, köztük a legújabbal, a libegővel. Mindezek a fejlesztések rengeteg turistát vonzanak a Mátrába, aminek köszönhetően régiónk rendre a leglátogatottabb hazai desztinációk között szerepel. Mindez persze kihívásokat is hoz magával, Mátrafüreden például a parkolás okozza a legnagyobb nehézséget, különösen a tömegeket vonzó túraesemények alkalmával, ezért egy vadonatúj parkolót alakítottunk ki a Béke utca végén. Mátrafüred rengeteget fejlődött az elmúlt években: gondoljunk csak a Bükki Nemzeti Park által létrehozott Harkály-házra, vagy az önkormányzat által, pályázati forrásokból a parkerdőben felépített két, minden igényt kielégítő, korszerű természetközeli játszótérre, amelyet azóta számos szakmai fórum a példaértékű beruházások között említ. De sikerült visszavásárolnunk és felújítanunk a mátrafüredi erdei tábort, amely ez egyik önkormányzati cég üzemeltetésében a kedvezőbb árú szállást kereső bakancsos turisták és iskolai csoportok kedvelt szálláshelyévé vált, és gyakorlatilag telt házzal üzemel – részletezte Hiesz György.

A turisztikai fejlesztések infrastrukturális beruházásokkal is együtt jártak, tette hozzá. 

– Az új szennyvíztelep megépítésével a teljes mátrai szakaszon megépült és biztonságossá vált a szennyvízhálózat, a légkábelek földbe süllyesztésével nem csak szebb lett a mátrai látvány, de biztonságosabbá is vált a környék áramellátása, de ne feledkezzünk meg a 24-es út felújításáról, amely egy szakasz kivételével elkészült, és sokkal könnyebben megközelíthetővé tette Gyöngyös mátrai területeit. Ez utóbbi két fejlesztés állami beruházás keretében valósult meg. Nagy változásokat láthatunk Mátrafüredről Gyöngyös felé közeledve is: Farkasmály kezd felébredni Csipkerózsika-álmából, felépült a Silouette Borhotel, a Dominium Pincészet, és egyre több pincének van új tulajdonosa, akik használják és nyitva is tartják azokat. Az önkormányzat út- és parkolóépítéssel, hídfelújítással, teljes csatornázással, a közvilágítás kiépítésével és a veszélyessé vált támfalak megerősítésével igyekszik hozzájárulni Farkasmály és a helyi borturizmus felélesztéséhez. A helyi idegenforgalmat erősíti a két gokartpálya is a környéken. A Mátra igazi vonzerejét azonban a festői turistautak adják. Az Egererdő Zrt. fenntartásában működő erdei turistaúthálózat mára több mint 140 kilométernyi kerékpározható útszakasszal rendelkezik, amelyek kényelmesen megközelíthetők Mátrafüredről akár a kisvasúttal is, amelynek mindkét szárnyvonala, a Szalajkaházra vezető és a Mátrafüredre tartó is teljesen megújult az elmúlt két évtizedben. De jelentősen segíti a Mátra turisztikai fejlődését a Budapest és Gyöngyös közötti vasúti összeköttetés javítása, a Mátra InterRégió forgalomba állítása, amely közvetlen, óránkénti kapcsolatot teremt a fővárossal, a Mátra24 jegy révén pedig az autóbuszos közlekedést is hatékonyan vonja be a mátrai területek megközelítésébe – összegezte Hiesz György.

Mindezek a fejlesztések bár külön-külön beruházásokként valósultak meg, egy részük önkormányzati, egy másik részük állami vagy uniós, míg harmadik hányaduk magánerős beruházásként, mégis rendszert alkotnak, tette hozzá a polgármester. Egyik a másikat erősítve egyetlen célt szolgál: a Mátra felvirágoztatását, amely még soha nem volt olyan lendületes, mint az elmúlt húsz évben, foglalta össze Hiesz György.