Mesterséges fészkekkel segítik a küszvágó csér költését a Tisza-tónál

Sikeres küszvágó csér élőhelyfejlesztés a Tisza-tavon – osztotta meg közösségi oldalán a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, vette észre a Halazin. Mint írták, a folyamatosan változó vízszint, a hullámzás és a növekvő vízi turizmus is szempont a küszvágó csérek számára készített úszó fészkek kihelyezésénél. Mint hangsúlyozzák, több év tapasztalata alapján jutottak el a Tisza-tavon az eddigi legpraktikusabb mesterséges fészekszigetekig, melyekkel jelentős mértékben segíthetik a faj szaporodását.

A küszvágó csér (Sterna hirundo) Magyarországon fokozottan védett faj. Természetvédelmi értéke 100 ezer forint.

Hazánk egyetlen rendszeresen költő csérféléje a küszvágó csér. Hatalmas elterjedési területe kiterjed Eurázsia mérsékelt övi részére, Észak-Amerikára és Észak-Afrikára is. Összesen négy alfaja ismert. Nevét fő táplálékáról, egy apró, gyakori halunkról, a szélhajtó küszről kapta. Gerle nagyságú madár, de annál sokkal karcsúbb, szürkés alapszínű a teste. Lapos feje fekete, csőre hosszú, piros, fekete véggel. Hosszú farka fecskeszerűen villás.

Hazánkban elsősorban a természetes és mesterséges tavak szigetein, valamint nagyobb folyóink zátonyain fészkel, gyakran dankasirályokkal közös telepeket alkotva. Röpte kecses, zsákmányát legtöbbször a víz felszínén szerzi meg, ilyenkor szitálás után látványos zuhanórepüléssel veti magát a vízre. Általában apró halakat és különböző vízi rovarokat fogyaszt, de ritkábban repülő rovarokat is elkap.

A küszvágó csérek fészekalja általában 2-4 tojásból áll, melyekből 22-26 nap múlva kelnek ki a fiókák. Mindkét szülő kotlik, a fiókák 28 napos korukra válnak röpképesekké.