2018.05.23. 07:03
Utánajártak, honnan érkezik az elviselhetetlen bűz
Ötven környékbeli polgár kereste fel a mátravidéki erőműi területet, hogy megállapítsák, onnan származik-e a környékbeliek életét megkeserítő büdösség.
Bejáráson a civil aktivisták és az érdeklődők. Maradtak még kérdések Fotó: Albert Péter
Több környékbeli település – nevezetesen Hatvan mellett Heréd, Petőfibánya és Lőrinci – lakóinak életét a meleg idő beállta óta ellehetetleníti a bűz. Az ablakokat sem tanácsos kinyitni – írtuk több alkalommal, ám a helyzet nem javult.
A legtöbben a Lőrinci határában, a Mátravidéki Erőmű egykori pernyehányóján folytatott hulladékfeldolgozó tevékenységet jelölik meg a kellemetlenség okaként. Ám eddig nem igazolódott hitelt érdemlően, hogy valóban onnan terjed a szag.
Az interneten szerveződtek
Nemrégiben az interneten alakult egy közösség, amelyhez az eddigiekben már csaknem ezerháromszázan csatlakoztak.
Itt minden, a fentiekkel összefüggő információt közzé tesznek, a büdösség aktuális észlelésének az időpontjától a hatósági telefonszámokon át a radikálisabb ötletekig; így vetődött fel – az országban található más telephely példáján át – a pernyehányón zajló munka betiltása, vagy a szélesebb körű állampolgári tiltakozás eshetősége is.
Bemehettek a területre
Bíró József hatvani önkormányzati képviselő – mint lapunknak elmondta – néhány telefonhívással elintézte, hogy az érdeklődőket beengedjék a pernyehányó területére. Több mint ötvenen éltek a pünkösdöt megelőző szombaton biztosított alkalommal, s a helyszínen megtapasztalták azt is, hogy – egyes, a környéken elterjedt rémhírekkel szemben – szó sincs fegyveres őrség jelenlétéről. Azt viszont többen is szóvá tették, hogy egyetlen lőrinci képviselő vagy hivatali ember sem jelent meg szombaton, noha Bíró József állítja, a polgármesteri hivatalokba is küldött „meghívót”. A pernyehányón a helyi vezető – aki „Hunviron” feliratú pólóban várta a bejárásra érkezőket – készségesnek bizonyult, udvariasan és türelmesen válaszolt a kérdésekre.
Valóban érkeznek veszélyes anyagok
A cég képviselője elismerte: valóban szállítanak veszélyesnek minősülő anyagokat a területre, mégpedig olyanféléket, amelyek az előírásokban meghatározott határértéken belül vannak. Emellett azt is közölte, hogy odakerül a régióban – tehát nemcsak a kistérségben – keletkező szennyvíz nagy része. Azt azonban aláhúzta: hivatalosan még nem bizonyosodott be, hogy a telepről származna a bűz. Ennek ellenére mindent megtesznek, hogy ez kiderüljön, valamint – amennyiben igazolódik a felelősségük –, hogy elejét vegyék a kiáramlásnak. Szóba került párakapu építése, a védőfal megerősítése, a hétvégi tevékenység felfüggesztése, s az is, hogy augusztus végéig szüneteltessék a szállítást, ám utóbbihoz a szakhatóság nem járult hozzá – közölte.
Néhányan itt is érezték a szagot
Utóbbit a jelenlévők ingerülten vették tudomásul. Eleinte parázs volt a hangulat. Sok kérdés megfogalmazódott, akadtak, akik dossziékkal készültek a látogatásra, mások a tárgytól eltérő témákkal igyekeztek bizonyítani hozzáértésüket, a többség a terület bejárásától remélt sokat. A várakozásokkal szemben sok érdekességet nem tapasztaltak: földhányások, iszapos medencék, sáros utak, szalmabálák mindenfelé. Többen érezni vélték a fura szagot is amely olykor elárasztja a környéket.
Bűzcsapdákat helyeznek ki
Horváth Richárd hatvani polgármester az állampolgári bejárást megelőzően, múlt péntek délután látogatott el a pernyehányóra, ahol tárgyalt a cég vezetőivel. Megmutatták azt a technológiát, amivel ott dolgoznak, s részletesen beszámoltak a területen folytatott tevékenységről is. Mint fogalmazott, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a kellemetlen szag megszűnjön. Ismét nyomatékosította azonban, hogy az ügyben az Egri Járási Hivatal az illetékes, így ennek a hatóságnak kell eljárnia a gond megoldása érdekében. A hatvani önkormányzat is minden tőle telhetőt megtesz: jelzik a problémát a kormánynak, emellett pedig júniusban úgynevezett bűzcsapdákat helyeznek ki a város több pontján. Ezek rögzítik a szagokat, amiket a szakértők elemeznek majd, s beazonosíthatják a keletkezés helyét.