Claudia Cardinale 80 éves korában is elvarázsol

Habis László polgármesterrel kart karba öltve érkezett meg Claudia ­Cardinale a Kepes Intézet előtt felállított színpadra, miközben a rajongó egri filmszeretők hatalmas tapssal köszöntötték a „diva assolutát”, aki ennyi idősen is elbűvölő kedvességgel köszönte meg a meleg fogadtatást. A hivatalos ceremóniát követően az Uránia Mozi adott helyet annak a közönségtalálkozónak, melyen lehetőség nyílt egy kicsit közelebbről is megismerni a művésznőt. Tunéziában született, ott járt iskolába, ahol franciául és angolul folyt az oktatás. E két nyelv mellett beszél arabul, olaszul pedig később tanult meg. Ezen tények ismeretében nem csoda, hogy a magyarul elhangzó kérdéseket franciára fordították számára, ő pedig angolul válaszolt, igazi nyelvi sokszínűséget kölcsönözve az estnek.

Mint elmondta, a Tunisz legszebb olasz lányát kereső szépségverseny nyerteseként jutott el a Velencei Filmfesztiválra alig tizenhat évesen. Itt rögtön filmes ajánlatokkal halmozták el a producerek, ő azonban nem akart színésznő lenni. Elsősorban azért, mert gyönyörűséges és tehetséges nővére akkor már színészi babérokra tört. Ő inkább tanárként és kutatóként képzelte el az életét. Aztán persze nem kerülhette el a sorsát – minden moziszerető örömére –, s beszippantotta a mozi. Bár – mivel különlegesen mély hangja volt és akkor még olaszul sem beszélt –, első filmjeiben mások kölcsönöztek hangot számára. Az első a ­Fellini által rendezett 8 és fél volt, melyben már a saját hangján szólalhatott meg, ami azonban elsőre nem tetszett neki.

Az is kiderült, hogy nem nézi újra a filmjeit. Megelégszik az eddigi 175 filmje forgatásainak az emlékével. Ezek segítségével juthatott el a világ számos különleges és egzotikus pontjára. Szerencsésnek érzi magát, hogy fantasztikus rendezőkkel dolgozhatott együtt karrierje során. Ilyennek említette Luchino Viscontit például, akinek négy mozijában is szerepelhetett. Hozzátette mosolyogva, hogy a filmek által fedezhette fel a világot, s így teljesült régi vágya, hogy felfedező legyen.

Húszévesen készült az első filmje, melyet nagyon sok követett, s ezekben rengeteg világsztárral dolgozott együtt. Omar Sharif, Belmondo, ­Alain Delon, Charles Bronson, Vittorio Gassman, Marcello Mastroianni, Michael Craig, Anne Heywood, hogy csak néhányat említsünk. Közülük legszívesebben a Belmondóval való csínytevéseikre emlékszik. Ő volt az, aki mindig azt tanácsolta Claudia Cardinalénak, csak mosolyogjon és mosolyogjon a rendezőkre, ennek köszönhetően teremtődött meg a lehető legjobb légkör a forgatásokon.

Azt is megtudhatta az egri közönség, hogy a művésznő mindig arra törekedett, megmaradjon egyszerű embernek. Az amerikai forgatásokon testőröket akartak mellé rendelni, de mindig visszautasította. Egyedül akart lenni, egyedül akart sétálni, mint bárki más New York utcáin...

– A filmes világ kegyetlen tud lenni. Ez ellen csak úgy védekezhetünk, ha önmagunk tudunk maradni. Filmszínészként rengeteg személyiség bőrébe kell belebújni, ezért fontos, hogy belül nagyon erős legyen az ember. Azt, hogy milyen valaki a filmvásznon, határozottan el kell tudni választani a magánélettől. Magunkban kell bízni, mert csak mi segíthetünk önmagunknak! – jelentette ki a művésznő.

Filmszínészként a legfontosabbnak a forgatókönyvet tartja. Véleménye szerint az az alap, egy leforgatandó sikeres mozi záloga. Kitért arra is, hogy az utóbbi időben sok fiatal rendezővel dolgozik. Tudja ugyanis, hogy egy film finanszírozása mindig nagyon nehéz feladat, de ha az ő neve is szerepel a stáblistán, talán könnyebb összeszedni a szükséges pénzt, ami a forgatáshoz elengedhetetlen.

Az Egri Klasszikus Film Maraton nyitónapján két filmjét, a már említett 8 és felet és a legendás Volt egyszer egy vadnyugatot is levetítették. Az utóbbiról elmondta Claudia Cardinale, hogy fantasztikus emlékeket őriz a forgatásról, hisz ő volt az egyetlen nő a csapatban, körülvéve igazi férfiakkal, akik ráadásul nagy sztárok voltak. A film Ennio Morricone által szerzett zenéje pedig nagyon közel áll a szívéhez, főleg, hogy bárhova megérkezik a világban, ez a ­muzsika csendül fel a tiszteletére. A Sergio Leone rendezte filmben hangzik el a tételmondat a Claudia Cardinale által megformált főhősnő szájából: „Világ, ismerlek. Most már nem érhet több meglepetés.” A művésznő ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy élete során megismerhette a filmes közegen túl a színház világát is. De kijelentette, hogy a szívéhez máig a mozi áll közelebb. Úgy érzi, teljes életet élt és él máig.

Portálunk kérdésére elmondta, hogy nem először jár Magyarországon, s igen jó tapasztalatai vannak. Kedves emberekkel találkozott itt, Egert pedig gyönyörűnek ismerte meg. Azt azonban sajnálja, hogy mivel Párizsban él, ott elsősorban amerikai filmeket tud megnézni, az európai és így a magyar filmművészetet sem tudja nyomon követni igazán.

Megkérdeztük azt is, hogy mivel hajdan az UNESCO nők jogaiért harcoló jószolgálati nagykövete volt, mi a véleménye azokról zaklatási ügyekről, melyektől hangos az utóbbi időben a filmes világ.

– A karrierem során rengeteg férfival és nővel dolgoztam együtt különböző filmekben. Tapasztalataim szerint az a legfontosabb, hogy mi mindannyian együtt, egyetértésben munkálkodjunk – válaszolt Claudia Cardinale a HEOL kérdésére, majd azért hozzátette: – Lássuk be, előfordul, hogy a ­fiúk többet keresnek, mint a lányok. Nők vagyunk, harcolnunk kell a jogainkért!