Munkácsy hatvanhárom képét láthatja a közönség Hatvanban

Immár a pontos dátumot is nyilvánosságra hozták: március 17-én nyílik meg a Hatvany Lajos Múzeumban a hatvanhárom Munkácsy Mihály-képet felvonultató kiállítás. A felfokozott érdeklődés nem véletlen, hiszen – mint Márkus Mariann intézményvezető lapunknak elmondta – nemcsak a megyében, de az egész régióban sem mutatták még be a tárlatot, a Pákh-gyűjteményt. Az esemény az év egyik legjelentősebb képzőművészeti rendezvénye lesz, az érdeklődők az alkotó legendás önarcképét, valamint az Ásító inast és a Hímző leányt is megcsodálhatják.

A romantikus-realista Munkácsy népszerűsége a festészet iránt nem különösebben érdeklődők körében is számottevő. Mindez nagyrészt az életét olvasmányos formában bemutató Dallos Sándor regényeinek – A Nap szerelmese, Aranyecset – köszönhető, amelyek annak idején a könyvtárak legsűrűbben kölcsönzött kötetei közé tartoztak. Ezek sikeréhez hozzájárult Munkácsy kalandos, helyenként erősen idealizált élete is, s a békéscsabai asztalosinasból a tizenkilencedik század egyik legünnepeltebb, nemzetközileg is elismert festőművészévé avanzsált.

A most Hatvanban bemutatandó gyűjtemény Pákh Imre magyar származású amerikai műgyűjtő, üzletember tulajdona. A munkácsi születésű Pákh a Wikipedia szócikke szerint 1994 óta gyűjti Munkácsy festményeit, amelyek közül többet különböző hazai múzeumokban állítottak ki. Tizenegy éve, 2009 februárjában létrehozta a Munkácsy Mihály Alapítványt, amelynek célja a festő hagyatékának, magánlevelezésének a feldolgozása és a lehető legteljesebb közkinccsé tétele, egy Munkácsy-monográfia kiadása, a festőművész képeinek a felkutatása és bemutatása, kiállítások szervezése, fiatal kortárs művészek támogatása. Pákh Imre nevét a nagyközönség leginkább onnan ismerheti, hogy az ő tulajdonában volt a híres Krisztus-trilógia harmadik darabja, a Golgota, amit a magyar állam hosszas eljárást követően megvásárolt. Amióta a hatvani kiállítás híre napvilágra került, sokan kérdezték, hogy ezek is a bemutatandó képek között szerepelnek-e. Az intézményvezető válasza nemleges volt, mivel „csak” a Pákh-gyűjtemény darabjai láthatók majd.

A Hatvany Lajos Múzeumban javában készülnek a festmények fogadására. A hét elején az is biztossá vált, hogy a kiállítás megnyitójára március 17-én, a nemzeti ünnepet követő keddi napon kerül sor, a képeket június 14-éig tekinthetik meg az érdeklődők. Addig még rengeteg a teendő, különös tekintettel a biztonsági előírásokra, valamint a képek állagának a megóvására (lásd keretes írásunkat).

A múzeum termeit kiürítették, elkezdődött a kamerarendszer kibővítése, a képek tartószerkezetének a megerősítése, a légkondicionálás felszerelése. A múzeum teljes emeleti részét a bemutatónak tartják fenn: a lépcsőn felérve a festő életét és munkásságát ismertető tabló fogadja a látogatókat, akik előtt teremről teremre haladva, elkészítésük időrendjében tárulnak fel az alkotások.

A hatvani képviselő-testület január végén döntött a kiállításhoz szükséges feltételek biztosításáról. Horváth Richárd polgármester úgy fogalmazott: az esemény kultúrtörténeti pillanat lesz a város életében. A mostani intézkedéseknek köszönhetően a jövőben további nagy jelentőségű képzőművészeti rendezvényeknek is helyet adhat a település.

Fontos tudnivaló: a kiállítás megnyitásáig a Hatvany Lajos Múzeumban az előkészítés miatt egyéb tárlatok nem állnak a látogatók rendelkezésére.

Az állagromlás nem állítható meg

Munkácsy Mihály (­1844–1900) bitumenes aláfestést használt a képein, főként pályafutása első időszakában. A bitüm nevű alapozóanyag a korai alkotásainak tragikus állagromlását idézte elő. Miután tapasztalta képei drámai sötétedését, áttért a kémiailag stabilabb festékek használatára. A szakemberek szerint a festmények romlása a jelen ismeretek szerint nem ­állítható meg. A restaurátoroknak komoly gondot okoz a Munkácsy-képek folyamatos karbantartása. A szakemberek abban bíznak, hogy klimatizált helyiségekben, megfelelő relatív páratartalmat biztosítva a romlás folyamatát le lehet lassítani, amíg ki nem dolgoznak egy hatékony eljárást a bitumen stabilizálására.