Az átváltozás volt a téma az idei bélapátfalvai tűzzománc alkotótáborban

Vasárnaptól vasárnapig tartott a tűzzománc képzőművészeti alkotótábor Bélapátfalván, a Gesztenyés Kiállítóházban. Összesen két tucatnyian jelentkeztek rá Egerből és környékéről, de távolabbi városokból, Budapestről, Veszprémről, vagy éppen Miskolcról. Nem csak felnőttek, hanem gyerekek is alkottak.

– A tábor Egerben indult, tavaly költöztünk ki Bélapátfalvára, itt kaptunk helyet a Gesztenyésben. Nagyon sokan visszajárnak a táborba. Kátai Mihály festőművész közel tíz évig járt hozzánk tanítani, mióta nincs velünk, magunk szervezzük a tábort. Év közben a műhelyünkben, a Tinódi iskolában alkotunk, a tábor magja onnan érkezett, de más településekről is voltak részt vevők, s mindig vannak új csatlakozók, köztük tehetséges gyerekek. Idén Olaszországból is érkezett közénk egy fiatalember – mondta Kovács Katalin, a Kátai Mihály Zománcművészeti Alkotótelep vezetője.

Mint minden évben, most is volt témája a tábornak, ezúttal az átváltozásra esett a választás, mert rengeteg lehetőséget rejt magában. A természet, az emberi élet fordulói, a mitológia, a történelmi események kapcsán sok átváltozás történik, s ahány ember annyiféleképp dolgozza föl ezeket.

- Nagyon változatos az alkotófolyamat. Vannak régi profik, s nagyon kezdők is köztünk, egymástól is sokat tanulunk, ellessük a fortélyokat, rákérdezünk. Sok technika van: festőzománc, rekeszzománc, sodronyzománc, azsúrzománc, illetve a különböző alapanyagok variációi. Szerdán érkezett hozzánk a Tűzománcművészek Magyar Társaságának egyik művésze, Kónya Gyula, aki egyébként vegyészmérnök és gyárt is zománcokat, ami ritka itthon. Ő segített nekünk az erdélyi sodronyzománccal való alkotásban, amelyről van már fogalmunk, de jobban elmagyarázta és ismertette az anyaggal való művészi kivitelezés részleteit – fejtette ki Kovács Katalin.

Az egy hét folyamán egyébként közös alkotás is készült. A művészeti vezető az átváltozás témájában kérte előre, hogy mutassák majd a lepke fejlődését, illetve kész pillangókat is készítsenek. Ezeket egy lepkegyűjteményhez hasonlóan, kis szekrényben mutatták be, fantázianevekkel ellátva. Van, aki az első napokban elkészült a feladattal, utána pedig megvalósíthatta saját ötleteit, s kísérletezhetett.

- Tizenkettedik alkalommal jöttem el, csak a tavalyi évben nem voltam. Főként a mesterért, Kátai Mihályért jöttem, számos technikát, anyagalkalmazást tanultunk, amely csak olyan nagy mestertől tanulható, mint amilyen ő. Nagyon hiányzik, reméljük, felépül, de róla nevezzük el a tábort. Nekem ez egy továbbképzés, hiszen ezt tanítom művészeti iskolában és Katitól is jó szakmai tanácsokat kapunk – mondta Fátyolné Erdélyi Ella, a zirci III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium tanára.

- Előre megmondják tematikát, s arra előre készülök, hiszen egy hét nagyon kevés idő. Mindig kész tervekkel érkezem, és olyan műveket is készítek, amelyek nem a témába vágnak. Idén egy pillangós kisplasztikát készítettem, domborított rézforma az alapja, rádomborítva a pillangót, a felületét pedig festett technikával készítettem el. Ezen kívül készült egy balerina, amely pillangóvá változik át és egy tradicionális japán harcos. Reggel elkezdtük a munkát és pillanatok alatt dél lett, majd délután négykor jöttem rá, hogy még nem is ebédeltem. Itt semmi mással nem foglalkozunk, csak a tűzzománccal – magyarázta Fátyolné Erdélyi Ella.

Elárulta, a művészeti iskolában a díszítőfestészetet tanulókat tanítja. A tűzzománc tizedikben kötelező tananyag. Ugyan most megy nyugdíjba, de óraadóként marad és tanítja a technikát. A gyerekek szeretettel készítik az alkotásokat, ékszereket is tudnak vele készíteni, így nagy varázsa van a lányok körében, akik órán kívül is visszajárnak tűzzománcozni. A táborban voltak, akik festők, s olyanok is, akik nem szakmabeliek, de szeretik a technikát. Kitartás kell hozzá, sok múlik azon, van-e ideje az alkotónak rá, el tud-e szabadulni, esetleg is tud-e otthon is zavartalanul dolgozni.

Mezőné Kovács Edit, a Bélapátfalvai KulTurDia Nonpforit Kft. ügyvezetője elmondta, arra törekszenek, hogy minél inkább teret adjanak kézműveseknek, képzőművészeti irányzatoknak, minél több olyan embert hozzanak Bélapátfalvára, akik frissítően hatnak a város kulturális életére. Örülnek, hogy idén újra vendégül láthatták a műhely tagjait, szeretnék, ha később is maradnának náluk. A terveik szerint a későbbiekben fotótábort és más képzőművészeti közösségeket is fogadnának. Bélapátfalván minden adott, hogy inspirációt gyűjthessenek a résztvevők.

Őszre halasztották a biennálét

Ugyan Bélapátfalván nem voltak láthatók az itt készült alkotások, hiszen sokan csak néhány napot töltöttek itt s magukkal vitték műveiket, így vasárnap nem tudtak villámkiállítást tartani. Az egri Országos Zománcművészeti Biennálén viszont láthatók lesznek az itt született művek.

- A koronavírus miatt őszre, novemberre-decemberre halasztottuk a biennálét, az előzetes jelentkezések folyamán sokan jelentkeztek rá. A korábbi alkalmakkor harminc-negyven közösség küldött az ország különböző részeiről alkotásokat, meglátjuk most mennyien fognak. A tűzzománchoz kell a személyes jelenlét, a kiégetéshez, a befejezéshez. Az egri műhelyben dolgozók műveit feldolgozzuk, keretezzük, fára, vagy más hordozó felületre installáljuk – magyarázta kovács Katalin.

Fátyolné Erdélyi Ella elárulta, a biennálén részt szoktak venni a zirci diákokkal, sokszor nyertek is. Számon tartják a seregszemlét, nagyon motiváló az iskolában is. Úgy készülnek, hogy most is részt vesznek, komoly kereteket is készítenek. Mint mondta, a Kátai Mihály szervezte eseményeket is szerették, akkor a mester is kiállított velük, művei nagyon színvonalasak voltak, mellette pedig láthatók voltak a követők munkái.