Sissi császárné életét vitték színpadra Egerben

Zombola Péter Erkel- és Bartók–Pásztory-díjas zeneszerző művét az Accord Quartett a témához méltó intencióval és intenzitással, magas hőfokon játssza végig a kétfelvonásos romantikus táncjátékban. A „muzsikálja” szót nem éreztem alkalmasnak arra a hangos és felkavaró rezgésre, amely a játszók mozgásának alapját adja. 
Mindenekelőtt még a jelmezeket kell méltatni. Papp Janó olyan toaletteket komponált a fenséges témához, hogy a néző szeme elámul a sok gyönyörűségen. Pompázatos, mívesen kidolgozott női és férfikosztümök sorjáznak méltóképpen megelevenítve a Habsburg uralkodócsalád, és mindenekelőtt a címszereplő Sissi, azaz Wittelsbach Erzsébet (Forczek Janka) életének kulisszáit. A jelmezek egyben a díszlet működő részei is, hiszen a merev abroncsszoknyák, amikbe időről időre kényszerűen beleilleszkednek a szereplők, egyben a kötöttségek, a kötelező szigorú formalitás szimbólumai is. 
Topolánszky Tamás remek partnereket talált a Pinczés István Jászai-díjas rendező dramaturg által plasztikusan megfogalmazott – valós tényeken alapuló – forgatókönyv megvalósításához. Ez nemcsak a rendező-társulatvezető érdeme, hanem az a körültekintő, koreográfusi gondolkodás, lelemény, amellyel az egyes jelenteteket táncban megfogalmazza. 
A fiatalság önfeledtségét a műanyag labdákkal való változatos eszközös mozgás, a Habsburg-családba bekerülő fiatal feleség életének korlátozottságát az abroncsszoknyák keretének kalitkává, börtönné alakításával hihetetlen atmoszférát teremt néhány mozdulattal. 
A történetet nagyjából ismerjük. Sissi, bekerülve az uralkodói családba, nőiségének minden praktikáját kénytelen hadba állítani, hogy megmaradjon és kimagasodjon ebből a miliőből. A magyarok szépséges királynéja a Habsburg-ház embertelenül merev etikettjének szorításában vergődik: a birodalom súlyosbodó gondjaival foglalatoskodó férje elhanyagolja, anyósa zsarnokoskodása tönkreteszi mindennapjait, a gyermekeit nem nevelheti, kedvenc kedvteléseinek sem hódolhat. 
A Ferenc Józsefet alakító Emődi Attila, valamint a címszereplő Sissit megformáló Forczek Janka kettősében ennek a korlátokban vergődő, árnyalt kapcsolatnak a pontos megfogalmazását láthatjuk az előadásban. Emődi Attila az elmúlt évtizedben a szemünk előtt vált egyre érettebb művésszé, s táncával szavak nélkül is képes megjeleníteni ezt a bonyolult karaktert. 
Az anyját, Zsófia főhercegnőt alakító Zwikli Fanni is érzelemteli, átgondolt alakítást nyújt. Sorolni sem lehet azt az ötletsziporkát, ami a Topolánszky-féle rendezés sajátja! A történet kezdetén a szereplők egy hintán egyensúlyoznak bonyolult és pontosan kiszámított dinamikai viszonyok szerint, hogy a végén az életút alakulását ez a – hol vízszintben, hol megint dőlten álló – libikóka is szimbolizálja. 
Mira János Jászai-díjas díszlettervező ötletének a megvalósulásában bizonyára Engler Imre és Fodor Zsolt szcenikusok munkája is szerepet játszik. Rudolf születésének remek vizuális megteremtése, vagy a Sissi halálát okozó merénylet megoldása a folyton lüktető zene előterében izgalomban tartja a nézőt. Egy percig sem unatkoztunk, végigkövettük a történetet. 
A legendás találkozást Andrássy Gyula gróffal – Szalay Bordás Ádám alakítja – egy látványos, jelzésértékű piros jelmez is aláhúzza. Sissi nővérét Fodor Sára, húgát Novák Laura, Rudolfot Plita Márk, Rudolf szerelmét Martina Tizzi, a Merénylőt Gioele Del Santo formálja meg. A további szerepekben Horváth Bencét és Suba Jánost láthatjuk. Remek, fegyelmezett és kiszámított az összmunka! 
A legenda szerint Sissi egyénisége, a birodalomban élőkkel viseltetett közvetlensége hozzájárult a kiegyezés megalapozásához. Az 1848–49-es szabadságharc évfordulóján – az egri premier éppen az ünnepnap előestéjén volt – erről beszélni bizarr gondolat. 
Mégis jó arra gondolni, hogy háború után béke jön, s a történelem – vagy a Jóisten – mindig küld valakit, aki ezt a békét előmozdítja.