Gyöngyösön látható az 560 éves Schöffer-Fust Biblia, Magyarország legrégebbi nyomtatott Szentírása + fotók

A gyöngyösi kiállítás apropóját az adja, hogy ötszázhatvan évvel ezelőtt, Nagyboldogasszonykor fejezték be a Schöffer-Fust Biblia nyomtatását. A könyv történetéről Fáy Zoltán könyvtáros, a gyöngyösi ferences könyvtár vezetője beszélt portálunknak. Mint mondta, annak idején legfeljebb kétszázötven példányt nyomtattak belőle, teljes egészében csupán mintegy húsz példány maradt fenn napjainkra, és töredékek lelhetők fel még itt-ott. Nagyon féltett kincs, ezért ritka alkalom, hogy kiállításon látható.

– A Schöffer-Fust Biblia Gutenberg nyomdájában, az ő betűivel, s az ő présein készült, mégsem a könyvnyomtatás feltalálója nyomtatta – mesélte Fáy Zoltán. – Amikor ő a világhírűvé vált első, vagyis negyvenkét soros Bibliát ki akarta adni, nem volt rá elég pénze, ezért egy Johannes Fust nevű ügyvédtől vett fel kölcsönt. Ebből kezdték el kiszedni és nyomtatni a Bibliákat, de nagyon lassan haladtak, legalábbis Fust így ítélte meg. Az ügyvéd ezért beperelte Gutenberget, és visszakövetelte tőle a kölcsönt. A nyomdász persze nem tudta törleszteni a hitelt, hiszen a költségei, a segédeinek fizetése miatt nem volt rá pénze - magyarázta.

- Gutenberg a pert elvesztette, és elvették tőle a Bibliákat, sőt még a nyomdát is, ami mindenestül Fust tulajdonába került. Ő árusítani kezdte a könyveket, azonban az ólombetűkkel meg a préssel nem tudott mit kezdeni, mert nem értett a nyomdászathoz. Gutenbergnek ugyanis volt annyi előrelátása, hogy a nyomdászaival titoktartási szerződést kössön, mert nem szerette volna felfedni a betűszedés és nyomtatás titkát. Fust ekkor nem mindennapi cselhez folyamodott, a lánya kezét ígérte annak, aki hajlandó elárulni neki a könyvnyomtatás titkát. Peter Schöffer nyomdász ennek nem tudott ellenállni, és beavatta Fustot a nyomtatás rejtelmeibe. Így történt, hogy ezt a Bibliát még Gutenberg betűivel szedték, mielőtt a nyomda leégett volna. Ezután Fust Európa-szerte házalt a könyvekkel, míg pestisben el nem hunyt, valószínűleg az egyik ilyen útján – részletezte Fáy Zoltán.

Fáy Zoltán azzal folytatta, hogy a jelenlegi időszaki kiállításon látható Szentírást Krakkóban vásárolta meg egy János nevű altarista, vagyis a székesegyház egyik mellékoltárának állandó miséző papja. Időközben protestáns kézen is megfordult, s végül a kaplonyi rendházból került be a gyöngyösi ferences könyvtárba. A története azonban itt is bővelkedett kalandos fordulatokban. 

– A kommunista hatalomátvétel után, 1950-ben megkezdődött a szerzetesrendek feloszlatása. A gyöngyösi ferencesek ezt a Bibliát sok egyéb könyvvel és liturgikus tárggyal együtt elfalazták a rendházban. Volt egy lépcsőfeljáró, ami a sekrestye mellől vezetett a szerzetesi cellákhoz, s még korábban megszüntették. Ezt bontották meg, és ide rejtette el a könyveket Horváth Zsigmond házfőnök. Sajnos, nem mindent tudtak ily módon megmenteni, sok minden a mai napig nem került elő. A rejtekhelyet 1998-ban találta meg Harsányi István, a rend főépítésze. A Bibliát én nyitottam ki először, és megállt bennem a levegő a megdöbbenéstől, amikor megláttam a nyomtatás 1462-es dátumát. Valószínűleg ez a legrégebbi, Magyarországon található nyomtatott könyv. Rendkívüli kincs és kultúrtörténeti érdekesség – emelte ki Fáy Zoltán.

A Schöffer-Fust Biblia restaurálása óta eddig mindössze három alkalommal volt látható Gyöngyösön, egyébként Budapesten őrzik. Fáy Zoltán érdekességként elmondta, hogy a kötése sajnos, nem eredeti. A XIX. században a könyvkötés története még nem állt az érdeklődés középpontjában, ezért akkor újra kötötték. Az első lapokra írták a Biblia egyes könyveit és a nyomtatás idejét, de az egy ezernyolcszázas évekbeli kézírás.