A foltvarrók az ökoszemléletet erősítik az Egri Folt-Tündérek szerint

– Miről szólt az előadásod? 
– A Heves Megyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ kért fel, ugyanis mi nagyon sokszor újrahasznosítunk textíliákat. Különösen népszerű lett a farmer anyag, ezért a címe az volt a prezentációmnak, hogy Mennyit ér a farmered? Bemutattam a foltvarrás történetét, onnantól, hogy a nőket mi vette rá arra, a meglévőből készítsenek használható újat, addig, hogy művészetté nőtte ki magát. Nagyon sok ruházat kerül szemétre. Ha belegondolunk, milyen áron készülnek e termékek, akkor érdemes arra törekednünk, hogy azokat újrahasznosítsuk. Egy pamutpólónak 2700 liter a vízigénye, egy farmernadrágé 7500–10 ezer liter. Az üvegházhatású gázkibocsátás is óriási a gyártás során! 

– Mikor ezzel kezdtél foglalkozni, nem ez vezetett... 
– Valóban, nagyon hamar megtanultam a családnak és magamnak varrni. Filmekben láttam, hogy nyugaton vannak szép takarók foltokból. Olvastam egy újságcikket, ami Dolányi Annáról szólt, aki akkor alapította meg a Magyar Foltvarró Céhet. 

– Ez mikor történt? 
– Még 1989 táján. A Praktika újság akkortájt jelent meg, s kezdtem kipróbálni néhány dolgot, társakat is találtam, segítséget is. A mezőkövesdi Bertáné Csirmaz Éva tanított minket. A javaslatára megalakítottuk Eger első foltvarrócsoportját. S mivel a helyet a Kolping adta a Bartakovics Béla Közösségi Házban, így lettünk Kolping Foltvarrók. A létszám gyarapodott, mi tizenhárman kiváltunk 2005-ben, s egyesületet alapítottunk. Igyekeztünk kétévente a közönség elé állni, hogy igényesebb anyag gyűljön össze. Mi nonprofit szervezet vagyunk, próbálunk jótékonykodni a rászorulók javára. 

– Gondolom, a család tagjainak is vannak ilyen szép tárgyai. 
– Ez az ajándék, a lakásunkat is ezek díszítik otthon. Faliképek, takarók. 

– Vannak-e trendek, divatok a foltvarrásban? 
– Ha feldobnak valami újat, kipróbáljuk. Tagjai vagyunk az Európai QUILT Szövetségnek, onnan is kapunk ötleteket. 

– A munkáitokkal külföldre is eljutottatok? 
– Több magyar foltvarró szerepelt már sikerrel nemzetközi pályázatokon. Vannak társaim, akik elmentek külföldi kiállításokra, műhelyekbe, például Franciaországba a több települést érintő ezüstvölgyi kiállításra, illetve Prágába, ahol rendszeresek a tavaszi fesztiválok. Én Írországban 2011-ben voltam, az első nemzetközi fesztiváljukon Galway-ben, ahol a nagyobbik lányom élt akkoriban. Jó volt látni, hogy van két hatalmas virágoskert elnevezésű ír–magyar takaró. 

– Melyek az Egri Folt-Tündérek feladatai a közeljövőben? 
– Most, hogy a Civil Közösségek Háza rendelkezésre áll, nagy reményünk, hogy hamarosan megrendezhetjük a következő kiállításunkat. 

– Jövőre országos tárlat is lesz? 
– Évente van országos fesztiválunk. Most Veszprémben volt, jövőre Budapesten, 2024-ben Egerben lesz. Több száz vendégre számítunk. 

– Hazánkban hányan hívei e hobbinak vagy szenvedélynek? 
– Nehéz megmondani, mert többen csak magányosan varrnak, nem tartoznak nyilvántartott csoportba. Tőlünk hatan tagjai az országos Foltvarró Céhnek is. 

– Sok anyagot „elvarrtok”? 
– Több van, mint amit feldolgozunk. Hatalmas készlet van otthon, de ha van száz, akkor a százegyedik hiányzik. A színek döntik el a foltmunkát, hiszen a kontraszt adja ki a mintát. Ha van tíz zöld anyagom, régi pamutpólóból, vett anyagokból, szabászati hulladékból, lehet, hogy nem passzolnak egymáshoz, s kell még egy. Mi állandóan gyűjtögetünk. Kezdetben turkálóból szereztük be, mert az a minőségű pamutvászon, ami ehhez jó, még nem volt kapható. Ha kezünkbe akad egy régi csipkés blúz, arról levesszük a csipkét. Most is van csipkés, meg nyakkendős dobozom, selyem, pamut. Mindenhez valami más kell. 

– A rendkívüli kreativitás eredménye asztalterítőkön, ágytakarókon, karácsonyi asztali díszeken látható. Az előadásodnak milyen volt a fogadtatása? 
– Nagyon jó. Amikor előadtam, láttam a többieken, hogy meghökkentek azokon az adatokon, amiket a környezetszennyezésről mondtam. 

– Mit mondanál annak, aki most kezd foglalkozni a foltvarrással? 
– Vágjon bele! Akár tud varrni, akár nem. Valami használhatót létre tud hozni a semmiből. Az ilyen alkotás a munkájától eltérő, más irányú tevékenység, a léleknek is nagyon jót tesz. Engem ez zökkent ki a mindennapok taposómalmából, valami szépet létrehozni.