A húsvétkor megszentelt bort gyógyszerként itatták hajdan az egriek

A közösen elfogyasztott karácsonyi almához hasonló húsvéti szokás a palócoknál is ismert volt a néprajzkutatók szerint. Ezt azt jelentette, hogy egy-egy szentelt tojást ettek meg az asztalt körbe ülők, vagy ahány családtag volt, annyi részre vágták, hogyha eltévednének, jusson eszükbe, kivel ették a húsvéti tojást.

A legrégibb húsvéti eledelek közé tartozik a tojás, amely az életnek, a feltámadásnak szimbóluma. Díszíteni, festeni is szokták. Amint a tojásból új élet kel, éppen úgy támadt föl Krisztus sírjából az emberek megváltására. Más felfogás szerint a tojás héja az Ószövetséget, magja pedig az Újtestamentumot jelképezi. Piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet. A húsvéti eledelekhez már régóta hozzátartozik a sonka és a fonatos kalács is - fejtette ki könyvében Bálint Sándor, a neves néprajzkutató. 

A húsvétra elkészített ételt a hívek sokszor kendőbe kötve vagy kosárban elvitték a templomba, ez Egerben is szokásban volt, tudjuk meg Fajcsák Attila muzeológus kutatásaiból. A húsvéti reggeli misén kenyeret, bort, sonkát szenteltettek a pappal, mert úgy gondolták, aki ezekből eszik, azt elkerüli a betegség. A szentelt borból öntöttek a pincékben álló teli hordókba is, és azt tartották, ennek kortoylgatása majd megvéd a torok betegségétől.  Egerben hajdan még gyermekbetegségek gyógyítására is használták ezt a bort, de arról már nem szól a fáma, hogy milyen eredménnyel...