Egy sokoldalú női alkotó hagyatékát láthatjuk az egri Ziffer galériában

- Egy sokoldalú galéria - így mutatta be a Ziffer Galéria legújabb tárlatának megnyitóján dr. Ringert Csaba, a Dobó István Vármúzeum igazgatója. Ez a harmadik tárlat, hangzott el, de nem ér véget a sor, legközelebb az ötödik akvarell triennálé képeit láthatják majd itt.  

- Ez a nő olyan brutálisan gazdag, hogy muszáj szeretni" - így jellemezték Balázs Béla szavai Lesznai Annát, aki festő- és iparművész, költő és író volt egy személyben. Nevezték kortársai misztikus vulkánnak és búboskemencének is. A sor ajándéka, hogy a munkáit bemutathatja ez az időszaki tárlat, húzta alá a megnyitójában Dr. Török Petra irodalom- és művészettörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum általános igazgatóhelyettes, aki két évtizede kutatja Lesznai Anna munkásságát. Már az is csoda, hogy a hagyaték nem veszett el, hanem 3 nagy ládában megérkezett Amerikából hazánkba - ennek éppen most 50 esztendeje.  

"Szívetrejtő szívem, száz sziromra tépem" - a költőnő versének idézete a tárlat címe egyúttal. Lesznai Anna - Hatvany Lajos unokatestvére - a 20. század elején kibontakozó magyar avantgarde egyik jelentős női képviselője. Költői, írói, meseírói publikált és publikálatlan szellemi öröksége mellett (melynek nagy részét a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi) hatalmas képző- és iparművészeti életművet hagyott hátra. E rejtőzködő világot egyre többen ismerik. Ismert művei nagy részét – néhány, ám jelentős darabot kivéve – a hatvani Hatvany Lajos Múzeum őrzi, közel 2400 rajzot (rajzocskát), akvarellt, gouache- és temperaképet. E nagyon vegyes összetételű képzőművészeti hagyaték Gergely Tibor, Lesznai Anna harmadik férje 1974-es ajándéka.

Ebből a kollekcióból válogat a kiállítás, de bemutatják életének főbb eseményeit, költői és írói munkásságát és azt a pezsgő szellemi közösséget, mely a 20. század eleji magyar művészeti és szellemi életet meghatározta. Lesznai Anna művészetének inspirálója az alsókörtvélyesi kis barokk kastélyt körülvevő kert, a természet csudákkal teli vitalitása, s – mint kora szecessziós stílusban alkotó kollégái –  a természet közelségében élő keleti kultúrából és a legősibb forrásból, a népművészetből táplálkozott. Úgy a népi tárgykultúra forma- és jelkészletéből, mint a népdalok, balladák és a népmesék tiszta forrásából, írják a tárlat tájékoztatójában.