Az írók kötődnek Egerhez

Két éve még csak Bíró Szabolcs és Bán Mór tartott előadást a Dobó-bástya teraszán, de évről évre egyre többen szerettek volna csatlakozni hozzájuk. Így alakult meg 2016-ban a Gárdonyi-kör, névválasztásukkal tisztelegve a példakép előtt. Ezúttal jelen volt Bán Mór, Benyák Zoltán, Bónizs Róbert, Fonyódi Tibor, Trux Béla, s az ötletgazda, Bíró­ Szabolcs is.

Minden évben egyszer a kör tagjai összeülnek, hogy az írói munkáról beszéljenek. Ilyen összejöveteleken a városban mindig ellátogatnak egy-egy helyre. Teszik ezt azért, mert bár máshonnan jöttek, Eger szeretete közös pont számukra. Bíró Szabolcs szerint egy különleges helyszínt kerestek, így esett a választás a hevesi megyeszékhelyre. Nem véletlenül, hiszen az író több munkájában is visszatérő helyszín a város. Ahogyan fogalmazott, szerelem fűzi őt Egerhez.

A találkozón megjelent Habis­ László polgármester is, aki köszöntőjében elmondta, hogy Eger számára nem csupán a turizmus, hanem a kulturális élet is meghatározó jelentőségű, hiszen élénkíti a helység életét. Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázat apropóján felkérte Bíró Szabolcsot, hogy legyen a város kulturális nagykövete, hiszen írásaiban Eger értékeit közvetíti.

A jó hangulatú beszélgetés során bepillantást nyerhettünk az írók alkotói munkájába. Szó esett arról is, hogy mekkora felelősséggel jár a történelmi regényírás – Benyák­ Zoltán kivételével, aki leginkább szürrealista és fantasy témájú műveiről ismert, mind ebben a témában alkotnak –, hiszen az olvasók hajlamosak elhinni a múlt valóságába elhelyezett történeteket, holott azok kitalált alakokról és eseményekről szólnak. Ahogyan Bán Mór fogalmazott, egy történelmi regény akkor is csak regény, bár sokan valóságnak tekintik. Példaként említette Gárdonyi Géza Egri csillagok ­című művét, melynek történéseire tényként tekintenek az olvasók. Trux Béla kifejtette, hogy rengeteg kutatómunka előz meg egy-egy ilyen könyvet, hiszen fontos a történelmi hitelesség.

Fonyódi Tibor kiemelte, ez a műfaj egyfajta kultúrmisszió a számára, melynek tanító vetülete is van a fiatalság számára. Bán Mór arról szólt, jó ideig hiányzott ez a témakör a magyar könyvpiacról, s fontosnak találja, hogy történelmünknek ne csak a „­borzasztó” részéről írjanak, hanem annak dicsőségéről is.

Arról, hogy ki, milyen indíttatásra kezdett el írni, a jelenlévők elmondták, volt, aki már egészen kisgyermekkorától érezte, hogy ezzel szeretne­ foglalkozni, esetleg egy iskolai motiváció hatására, de akadt közöttük, akiben ez felnőtt­korára érett meg. Ugyanakkor egybehangzó véleményük, hogy ezt „­érzi az ­ember”. Ahogyan Fonyódi ­Tibor fogalmazott, vagy egy isteni adomány, vagy a genetikával magyarázható.

A jövőbeni ­találkozókról Bíró­ Szabolcs tudatta, ha jövőre­ nem is tudnak itt ­lenni ­újra, két év múlva biztosan visszatérnek, hiszen Egerben kiemelkedő­, példaértékű a kultúra iránti igény.

Alkotás munka, család mellett

Olvasói kérdésre ­válaszolva az írók közölték, legtöbbjük az írás mellett eljár ­dolgozni is, mivel csak a történelmi regényírásból nem tudnának megélni. Így már mindenkinek kialakult a gyakorlata, hogy a munka, család és egyéb teendők mellett, hogyan tudnak időt szakítani az alkotói munkára. Kijelentették, ha valaki a könyveiből pénzt is szeretne keresni, akkor nem torpanhat meg írás közben.

Berecz Renáta