Szükségünk van a háború humánus arcára

A Kepes Irodalmi Estek állandó résztvevőinek talán szokatlan lehetett, hogy ezúttal nem egy író vagy egy költő, hanem egy történész volt a vendég. Molnár Ferenc Ungváry Krisztiánnal beszélgetett, s a rendezvény résztvevői számára már az est legelejétől egyértelmű lehetett: irodalom és történetírás nem állnak távol egymástól.

A beszélgetés fókuszába elsőként Nádas Péter új regénye, a Világló részletek került, s egy meghatározó tárgy, egy sokat, sokakat látott pólya kapcsán a történész úgy fogalmazott: egy történelmi tárgy elképesztő dolgokat tud mesélni. E témát továbbgördítve arról is szólt, mit árulhat el a múlt egy-egy mozzanatáról egy fennmaradt fénykép.

– Egy fényképnek önmagában nincs jelentősége – jelentette ki a történész, utalva ezzel arra, hogy egy kép jelentését mennyire befolyásolja az emlékezet. Nádas regényére visszatérve elárulta, a feladata lektorként az volt, hogy a műben szereplő rendfokozatokat, történelmi tények helytállóságát megvizsgálja. Később Molnár Ferenccel a történelmi tények és azok narratíváinak viszonyáról és egy szaktörténész feladatairól is beszélgettek.

Budapest ostroma című művéről a szerző, Ungváry Krisztián úgy fogalmazott, azok a legjobb részek, amiket nem ő írt. Ezzel a megmosolyogtató kijelentéssel arra utalt, hogy a történelmi regénynek igazolnia kell az olvasó felé, hogy az nem csak a szerző, hanem mindannyiunk saját története – erre azonban a száraz történetírás nem képes.

– A kreativitás egy történész számára is fontos – tette hozzá Ungváry Krisztián. Meglátásait azzal egészítette ki, hogy csak azok lehetnek népszerű történelmi regények, melyek olvasmányosak. Kiderült az is, hogy a történész felmenői között anyai ágon minden férfi katona volt, s a harci történeteket előtte gyermek korában sem titkolták. A múltban történtek tanulságait alapul véve a történész azt a kijelentést tette, tudatosítanunk kell magunkban azt, hogy hova vezethet, ha az emberek csak társadalmi mintákat követnek.

– Van egyfajta igény arra, hogy a háborúknak legyenek humánusabb arcai is – osztotta meg a hallgatósággal véleményét. Elárulta, a szubjektív történetek sok esetben szerinte is sokkal lebilincselőbbek lehetnek annak olvasói, nézői és hallgatói számára, mint a szaktörténelmek.

Ungváry Krisztián elmondta, s mintákkal példázta, hogyan lehet egy tömeggyilkosság munkamegosztásán keresztül egy egész rendszer működését megérteni.

– Ennek a tudománynak a képviselői sokféle nézetekkel rendelkeznek – jegyezte meg szakmájáról a történész, aki szerint a kutatás alapvető állampolgári jog. Feladataik közé sorolta azt is, hogy a legendákat feldolgozzák.

– Az az állam, mely korlátlanul tud uralkodni állampolgárai felett, bármikor megismételheti a történelmet – utalt ezzel a történész a múlt kegyetlenségeire.

Rendhagyó irodalmi est

Molnár Ferenc irodalmi szalonja, melyből a Kepes Irodalmi Estek is születtek, immár húsz éves lesz, s ezt az évfordulót nem engedik el „szó nélkül”. November hetedikére különleges felolvasóestet szerveznek a Kepesben. A vendégek között neves írókat és költőket látnak vendégül: Garaczi Lászlót, Háy Jánost, Kukorelly Endrét, Parti Nagy Lajost és Szilágyi Ákost.

Az est a megszokott időpontban 18 órakor kezdődik, s érdemes időben érkezni, mert látva az eddigi irodalmi estek látogatottságát, a férőhelyek hamar megtelhetnek. A rendhagyó irodalmi estet megelőzően, október 11-én 17 órától Szabó Magdára emlékezhetnek.