Jó reggelt!

Tegnap kidobtam a két hete vásárolt eleonorcsokrot. A közeli piacon vettem egy kedves fiatalasszonytól. „Milyen virág?” — kérdeztem ismerkedve. „Eleonor” — válaszolta. „Szóval Eleonóra” — akadékoskodtam. Vette a lapot: „Igen, magának a-val, nekem a nélkül!” A lányom megdicsért, amikor hazavittem. Különben erős szálú virág, kemény a lila vagy sárga színű kelyhe, hetek múlva is olyan, mintha akkor metszették volna le. Az örömmel vásárolt eleonor(a) tehát elhervadt. Tegnap már a fiatalasszony sem volt a piacon. Talán tavasszal még szerencsém lesz hozzá... (áz)