Magyar láncok a multik ellen

Tizenegy hazai építőanyag-kereskedelmi cég egyesült erővel, közös szervezet irányításával hozta létre a HUF-BAU Kft.-t, amely az ország egész területén meglévő huszonhat üzletével igyekszik versenyt teremteni a nagy nemzetközi áruházaknak.

A kereskedelmi egységek száma a rendszerpartneri szerződéseik révén folyamatosan bővül, a tervek szerint 2005 végére eléri a hatvanat. Az üzleteket nem kell megnyitni, mert azok eddig is működtek, csak éppen más néven. A cégtábla „átfestésével”, a háttérszervezet megerősödésével az árukínálatuk esetenként talán jobb is lesz, mint a bauMax, az OBI, a Praktiker vagy a Bricostore, de az új vállalkozás elsősorban a vevők szakszerű kiszolgálásában akar többet adni vevőinek.

Fölkészült eladókat alkalmaznak, akik pontosan tudják, milyen igényhez milyen eszközökre, áruféleségekre van szükség. Minden termékcsoportban kiképzett kereskedők tudják összehasonlítani a kínálatban szereplő cikkeket, s testre szabni a vevő számára.

Piedl György, a kft. ügyvezetője lapunknak elmondta, bár a nagy áruházakra napjainkban nagyobb figyelem irányul, az építőanyagok kereskedelmében a hazai kiskereskedők bonyolítják a teljes forgalom mintegy nyolcvan százalékát. Nyilvánvaló, hogy az évi 100-200 milliós forgalmat bonyolító cégek összefogás nélkül sokkal magasabb árakkal tudnak csak dolgozni. Azáltal, hogy közülük a legnagyobbak most összeálltak, s az élelmiszer-kereskedelemben már meglévő, bevált módszerrel létrehozták az összesen 35 milliárd forint éves forgalmú szerveződést, lényegesen javulhat a versenypozíciójuk. A tőkeerős lánc nagyobb mennyiségben, kedvezőbb áron szerezheti be termékeit, amelyek a fogyasztók számára is olcsóbbak lehetnek. Az összefogás révén a cégek gazdasági stabilitása, munkahelymegtartó képessége is nő. Sőt! A jelenleg több mint félezer embernek munkát adó szervezet a következő évben húsz-harminc százalékos létszámbővüléssel számol.

A HUf-BaU a következő településeken található: Adony, Akasztó, Balatonalmádi, Budapest, Cegléd, Csorna, Dabas, Debrecen, Dunaharaszti, Eger, Ercsi, Gyál, Kecskemét, Kiskőrös, Makó, Mezőtúr, Mór, Nyíregyháza, Pécs, Soltvadkert, Solymár, Szeged, Székesfehérvár, Veresegyház, Verőce.

Takarékszövetkezetek: megjelentek a városokban is

A takarékszövetkezetek életképességüket azzal tudták megőrizni a multik időnként agresszív terjeszkedése ellenére, hogy megjelentek a városokban is – állítja Kiss Endre, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke. Persze az igazi erejüket az adja, hogy azokat a területeket fedik le, ahova a multik nem is merészkednek. Magyarán a vidéket, a falvakat. Bár – ismeri el az elnök – a nagy forgalmú városi fiókok jövedelmezősége ellensúlyozza a kisebb településeken működő fiókok veszteségeit. Az ország minden második településén, összesen 1700 helyen működik ugyanis takarékszövetkezet, amelyekhez az emberek ragaszkodnak. Tehát a hagyomány termelőerővé vált, ennek is köszönhető, hogy a takarékszövetkezetek piaci részesedése a multik megjelenése után sem csökkent.

Co-op-titok: bolthalmazból egységes hálózat

A Co-op élelmiszerlánc a sikerét, életképességét annak köszönheti, hogy a rendszerváltás után, amikor versenytársak tömege jelent meg a piacon, képes volt a váltásra – mondja Murányi László, a Co-op Hungary Rt. általános vezérigazgató-helyettese. A közös beszerzés révén olyan árakat sikerült kialkudniuk, amelyekkel versenyképesek maradtak, a tarka bolthálózatot pedig egységes arculatú üzlethálózattá fejlesztették. Ez a folyamat még ma is tart, a láncba szerveződő 2540 üzlet mellett 1000 kisboltot is üzemeltetnek. Rájuk is ez a „sors” vár – tette hozzá Murányi László. Együttesen a teljes hazai élelmiszer-kereskedelemben 16 százalékos a Co-op piaci részesedése, s ezzel valamennyi multit megelőzik.