Társasházba fektetnek be

A nagy ingatlanbummal kezdődött öt évvel ezelőtt a befektetői lakásvásárlások sora az országban. Még a kispénzű családok többsége is azon töprengett évről évre, hogy miként lehetne mozgósítani a „klán” tagjainak tőkéjét, összehozva egy-két tartaléklakást, aztán bérbeadással fialtatni a megtakarítást. A buli szépen hozott mindenkinek, ám az ingatlanszakértők szerint most végleg befulladt az üzlet. Az okok kézenfekvők: vidéken mindenütt harmadára csökkent a tavalyihoz képest az adásvételek száma. A vásárlási hitelkedvezményeken is jelentősen szigorítottak, de a döntő érv az, hogy leállt a kisméretű panelek áremelkedése. Mi több, akad olyan város, ahol már 10 százalékkal olcsóbban adják az egy-két szobás tömbházi otthonokat, mint egy esztendővel ezelőtt.
– Kidurrant az ingatlanpiaci buborék, a 30-40 százalékos évenkénti növekedési ütem eddig tartott, mostantól legfeljebb inflációkövető árnövekedéssel lehet hosszú távon számolni – összegez Horváth Csaba pécsi ingatlanszakértő. – Sokan átlátták ezt már a múlt év végén, és előrehozták a hónapokkal későbbre tervezett lakásvásárlásokat, ami ugyancsak holtpontra juttatta a panelek keresletét.
Kiderült, az ingatlanok bérbeadása sem igen javít a helyzeten, legfeljebb a vételár 5 százalékát hozza vissza évente.
Persze azért nem ennyire tiszta a kép. Budapesten a budai, a belvárosi minőségi kislakásokkal még mindig érdemes üzletelni. Itt ugyanis nem állt le a piac, továbbra is drágulnak a négyzetméterárak és az albérletek. Ugyanakkor az ingatlanszakértő azt is kifejtette, ha jövőre bejön a fészekrakó program – nulla saját tőkével hétmilliós értékig lehet így első lakáshoz jutni –, akkor a 7-8 milliós értékű kislakásokat éppen most érdemes felvásárolni.
Másrészt új szerepkörök jönnek létre az ingatlanbizniszben. Palya Ernő kecskeméti értékbecslő a saját háza táján azt látja, hogy hozzá nem értők hada, ügyvédek, orvosok állnak össze társasházak felhúzására a haszon reményében.
Tény, hogy a nagyvárosokban többszörösére nőtt az eladó új társasházak száma, ami a lakásértékesítést egyre nehezíti, mindemellett ezen a fronton idén is 15 százalékos árnövekedés figyelhető meg, ami még mindig jobb hozamot ígér, mint a pénz bankba tétele.

A bérbeadás hozadéka

Egy 8 millió forintért vásárolt kétszobás panellakást a vidéki nagyvárosokban jó esetben 40 ezer forint+rezsi havidíjért lehet bérbe adni – ez az eredeti vételár 6 százalékát jelenti éves szinten. Csak a bérleti díjból tehát 16,5 év (!) alatt térül meg a befektetés, feltételezve, hogy az albérlő közben nem pusztította le az ingatlant, és elvégezte a szükséges korszerűsítéseket. Amennyiben az ingatlanpiac árai közben inflációkövető módon emelkednek – ahogy az elkövetkező esztendőkre a szakemberek ígérik – akkor évi 5-6 százalékos értéknövekedéssel lehet számolni. Ha ehhez hozzáadjuk a bérbeadás hozadékát, akkor 11-12 százalék az eredmény, valamivel több, mint a banki kamat hosszú távú pénzlekötés esetén. Itt azonban jóval több a kockázati tényező, arról nem is beszélve, hogy ezt a tőkét nem lehet megbontani.

Mészáros Endre -->