Hírek

2005.02.18. 08:37

Hercegi birtokból nőtt nagyra

Kiss G.–Lázin M. A.

[caption id="" align="alignleft" width="276"] Rákoskeresztúr egyik legismertebb épülete a központban álló, szemet gyönyörködtető szolgáltatóház
[/caption]Rákoskeresztúr története a honfoglalásra nyúlik vissza. Egyik itt állt település, Pósárkosa valahol a Pesti út 110. környékén feküdhetett. A tizenkettedik században épült templomának nyomaira 1969-ben leltek rá. A falvacska első okleveles említése 1265-ből való.

Rákoscsaba középkori neve Csabarákos volt. Területe a tizenegyedik században valószínűleg az Árpád-házi hercegek egyik állandó birtoka lehetett. Géza királyunk 1067-ben szolgálatai fejében eladományozta Péter ispánnak. Ám a hajdani főrang nem sokáig ült benne, mert alig néhány évvel később a százdi monostornak ajándékozta. Maga a Csaba elnevezés az 1330-as években bukkan föl újra az oklevelekben. Az apró település szentegyházának maradványai 1904-ben kerültek elő a föld alól a Csabai úti református templom mellett. A falucska 1535 után Werbőczy István, majd a 1650-ben Szelényi János kezébe került.

Rákoskeresztúr és környéke a török korban elnéptelenedett. Az 1690–95-ös összeíráskor mindössze nyolc jobbágy és két zsellércsaládot találtak itt a királyi kamara emberei. Ám idővel a környék viszonylag hamar benépesült: jól mutatja mindezt, hogy tizenegy esztendő múlva már harmincnégy család élt itt. Csaba időközben ugyancsak a fejlődés útjára lépett. Először a Hardek, majd a Laffert család lett a birtokosa. A lakosság szépen gyarapodott, s 1840-ben már ezren éltek itt. Huszonkilenc évvel később ezernégyszáztíz, míg a századforduló után tíz esztendővel ötezren laktak e helyen. Az emberek elsősorban mezőgazdaságból éltek, de a kisipar is jelentős volt.

1940-ben már kétszázhúsz iparos dolgozott Csabán. A kerületnek nevet adó települést az 1700-as évek elején a Podmaniczkyak szerezték meg. A birtokosok 1770-ben Indingből, Steinachból és Tauplitzből telepítettek be családokat. Velük Rákoskeresztúr lélekszáma először hétszázra, majd ezerötszázra emelkedett. Rákoshegy 1880-ban, huszonhét év múlva Rákosliget vált ki Keresztúrból. Az utóbbin a munkásbiztosító pénztár kezdeményezésére jött létre a Munkásotthon lakótelep. Ám a költségeket az alapítók nem tudták vállalni, így a házhelyek jórészt a helyi tisztviselők, iparosok kezébe kerültek. Lakóinak száma 1920-as évek elején kétezerötszáz körül járt.

Mindenképp érdemes megemlíteni, hogy a második világháború előtt a Budapest környéki települések közül Rákosliget volt legjobban közművesítve. Majdnem minden házban volt villany- és gázszolgáltatás.
A település római katolikus templomát Rigó Márton és Hoffmann György tervezte, míg oltárát Hild János alkotta meg. A terület fejlődésén sokat lendített a vasút. A MÁV több megállót létesített itt, így a polgárok viszonylag könnyedén, gyorsan, s legfőképp olcsón tudták megközelíteni Budapestet. Emellett az őstermelők is jól jártak, hiszen ők árufeleslegüket juttathatták be a főváros piacaira.

Lázár Zoltán (32) fogathajtó:

Gyönyörű éveket töltöttem a kerületben. Itt születtem, ide jártam iskolába. Rákosligeten laktunk, a bátyámmal sokat játszottunk a szabadban. A család lovai is itt voltak egy rákoshegyi istállóban. Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy testvéremmel együtt a kerület díszpolgárává választottak.

Kálmán Alajos (69) akadémikus:

Rákoshegyen élek tízéves korom óta. Szeretek itt lakni, bár a kerület sajnos eléggé elhanyagolt. Környékünkön sok a földút, ahol pedig aszfalt van, ott rengeteg a kátyú. A zöld területeket sokan szemétlerakónak használják. A magán-légitársaságok miatt Ferihegy is egyre zajosabb.

Balogh Ferencné (55) könyvelő:

A belvárosból költöztem ide a hetvenes években. Azóta ez a kerület is zsúfolt lett. Egyre több lakópark épül, így a forgalom is jelentősen növekszik. Akadémia-Újtelepről másfél óra, amíg bejutok autóval az Örs vezér térre. A Pesti út reggelente teljesen bedugul.

Farkas Ákos (18) középiskolás:

A kerületnek igazi vidéki hangulata van. Emiatt azonban a fiataloknak kevés szórakozási lehetőségük van. Így mindig be kell menni a belvárosba, ahonnan éjszaka nagyon kényelmetlen hazajönni. Ám itt tisztább a levegő, több a zöld terület. A közbiztonság is jobb ebben a kerületben.

Névjegy: dr. Hoffmann Attila

Hoffmann Attila, polgármester 1944-ben született, Budapesten. Tősgyökeres rákosligeti, itt született és mind a mai napig itt él családjával. Civilben mezőgazdasági főmérnökként dolgozott, 1994-től főállású politikus. Korábban a parlamenti MSZP-frakció tagja volt. Gyermeke, Györgyi adminisztrátor.

- Miért jó a Rákos mentén élni?

– Mert itt otthonos, nyugodt kertvárosban élhetünk, egy önálló településen.

- Annak ellenére így van ez, hogy a forgalom mértéke elérte a kritikus küszöböt?

– Igen, a közlekedés nehézségei ellenére vonzó a kerület.

- Milyen egyéb problémával küzdenek?

– A kerületben a csatornázás szintje 70 százalékos, 2006-ra teljes egészében kiépül a hálózat. Viszont nálunk található egyelőre a legtöbb földút a főváros területén.

- Hogyan halad ezek fejlesztése?

– A négyéves ciklus alatt hatmilliárd forintot fordítunk csatornázásra, és nagyobb ütemben halad az utak burkolása is.

- Mire jut még a költségvetésből?

– A kerület lakosságszáma 5 év alatt 10 ezer fővel emelkedett. Új iskola épül, kibővítünk több oktatási intézményt.

Címkék#Kerület
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!