2005.02.11. 06:13
Többet keresnek a fővárosiak
A leggazdagabb réteg ma Magyarországon nyolc, nyolc és félszer annyi jövedelemre tesz szert, mint a legszegényebb.
Szívós Péter, a Tárki társadalomkutató intézetének vezetője lapunknak elmondta: hogy ki mennyi jövedelemhez jut, azt természetesen befolyásolja: hol és mit dolgozik. Ezen túl továbbá az, hogy milyen az iskolázottsága, hány gyerek eltartásáról kell gondoskodnia, valamint tagja-e valamelyik nemzeti kisebbségnek.
Az sem elhanyagolható szempont, ki hol él. Míg Budapesten hatvanezer forint az egy főre eső havi jövedelem, addig a Borsod-Abaúj-Zemplént, Heves és Nógrád megyét tömörítő észak-magyarországi régióban csak negyven. A bérek egyesek szerint azért magasabbak Budapesten és környékén, mert itt működnek az államigazgatás központi szervei, itt található számos termelő és szolgáltató cég központja.
Mindebből az következik, hogy ugyanazért a munkáért vidéken kevesebbet kapunk – a különbség akár százezer forintos nagyságrendű is lehet. Míg egy programozó Budapesten közel háromszázezer forintot keres, addig például Heves megyében alig valamivel több mint felét.
A fővárosban a három legnagyobb tételt jelentő havi kiadás – étkezés, lakásfenntartás, közlekedés – mellett szórakozásra és kikapcsolódásra is nagyságrendekkel több jut, mint az ország többi részén.
Százezer csak étkezésre
Bíró Ferenc (47) rendszerinformatikus egy budapesti családi házban él szakápoló feleségével és négy gyerekükkel. Kettőjük összesített havi jövedelme bruttó kétszázkilencvenezer forint, ebből százezer megy étkezésre, harmincötezer rezsire, húszezer a kutyák ellátására, tizenötezer BKV-jegyekre és bérletekre, körülbelül ötezer a gyerekek szórakozására, egy-egy mozizásra.
